A második világháború zsidóüldözései elől Kínába menekülő sok ezer európai zsidó történetét dolgozta fel a Budapesti Történeti Múzeum Vármúzeumának kiállítása. 1933-tól kezdve folyamatosan érkeztek a Németországból, majd a német megszállás alatt álló területekről zsidó menekültek Sanghajba, de miután 1939-ben megkezdődtek a japán-amerikai összecsapások a Csendes-óceánon, Sanghaj kapcsolata megszakadt a külvilággal.

Becslések szerint 1933 és 1941 között legkevesebb mintegy 180 ezer zsidó keresett menedéket a városban, ahol megpróbáltatások között, de mégis szabadon élhettek.

A menekültek a helybéli kínai lakosság segítségével vészelték át a háborút a Hongkou nevű kerületében kialakított „hontalan menekültek korlátozott lakóövezetében”, annak ellenére, hogy a németek az itt élőkre is ki akarták terjeszteni a zsidók kiirtásáról szóló „végső megoldás” (Endlösung) tervét..

Sanghajban ekkoriban Komor Pál, tiszteletbeli konzul volt az, aki a legtöbbet tett a menekültekért, kiterjedt társadalmi és üzleti kapcsolatai révén pénzt szerzett élelemre, tejre, szénre, lakhatásra, valamint a kiutasítottak munkához juttatására.

A kínaiak 2007-ben, a Hongkou negyedben megalapították a Sanghaji Zsidó Menekültek Emlékmúzeumát, amelynek dokumentum és szöveganyagából egy gazdag válogatást indítottak világkörüli útra. A vándorkiállítás most Budapestre ért, és kiegészült egy helyi gyűjteménnyel is.

A Budapesti Történeti Múzeumban ugyanis, Komor Pál unokája, Valerie Komor és a sanghaji magyar konzulátus munkatársa, Révész Ágota és a Jewish Refugees Museum közreműködésével egy a családot bemutató kamara tárlat készült, teljessé téve a Menekülés Sanghajba című kiállítást, amely a kínai szervezők reményei szerint a „szeretetről és megbocsátásról” szól. Remélik, az anyagot látva az emberek rádöbbennek, elengedhetetlen, hogy éberen ügyeljenek, és ne hagyják, hogy a történelem tragikus eseményei újból megismétlődjenek.

„Egy érdekes és fontos történet, amelyet azért kell újra elmesélni, mert furcsa és lehetetlen mese. Érdekes a lehetetlen helyszín miatt, és fontos, mert az emberek egy olyan vegyes csoportjáról szól, akik a holokauszt túlélői voltak a világnak ebben az eldugott sarkában.” – mondta a kiállítás anyagáról Michael W. Blumenthal, az USA korábbi pénzügyminisztere, egykori sanghaji menekült.