Moses Mendelssohnt (1729 – 1786) idézte köszöntőjében Köves Slomó, az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija, az Óbudai zsinagógában vasárnap, abból az alkalomból, hogy az 1961-ben alakult Duna Szimfonikus Zenekar a nagy német gondolkodó zseniális zeneszerző unokája, Felix Mendelssohn-Bartholdy műveinek szentelte zenekari estjét, melynek szólistája – közösségünk aktív tagja – Villányi Dániel zongoraművész volt.

 

Fotós neve: Éder Vera

Köves Slomó beszédében elmondta, hogy Moses Mendelssohn elsőként teremtett „hidat” a zsidóság és a más vallású világ között. Hosszú évek munkájával lefordította a Bibliát, mégpedig sajátos módon, hiszen az első kiadásban a német szöveget héber betűkkel jelentette meg, hogy az így biztonságosan olvasni tudó művelt zsidókat a német nyelvhez szoktassa. Később természetesen ez a fordítás is áttért az akkor használatos gót betűkre. Köszöntője végén a vezető rabbi – jelképes ajándékként – átadta a zsinagóga egy-egy székét Villányi Dánielnek, és az est karmesterének, Kovács János Kossuth-díjas érdemes művésznek, nevüket, mint „tulajdonosnak” ezek hátlapján réztábla jelzi majd a jövőben.

Moses Mendelsson unokája Felix Mendelssohn-Bartholdy  (1809-1847) volt a zenetörténet első zsidó származású zeneszerzője. A hitét azonban nem gyakorolta, ugyanis a szülei még a megszületése előtt kikeresztelkedtek, s felvették az evangélikus hitet. Mindezt abbéli igyekezetükben tették, mert úgy vélték, hogy így képesek megvédeni a családot a protestánsok antiszemita támadásaitól. Ez azonban korántsem zavarta azokat a vandálokat, akik a zeneszerző berlini, evangélikus temetőben lévő sírját 2009-ben megrongálták.

A népszerű zeneszerző, aki 175. éve halt meg muzsikáját mindenki ismerheti, hiszen a polgári esküvők elmaradhatatlan kelléke Mendelssohn Szentivánéji álom Szvitjéből a Nászinduló, ezúttal az életmű kiemelkedő darabjai hangzottak el. Kovács János a Duna Szimfonikus Zenekar tiszteletbeli vezető karmestere a koncert után lapunknak elmondta, hogy öröm olyan csodás akusztikájú teremben játszani, mint az 1821-ben épült Óbudai zsinagóga. A hallgatók is elmondták, hogy még a hátsó, – a kidusterem alatti – oszlopoknál lévő sorokban is tökéletesen lehetett élvezni a muzsikát. Kovács János külön hálás volt azért, hogy a koncert helyszínén is módjukban állt próbálni.

Eredetileg Villányi Dániel, aki alaposan ismeri a helyszínt megemlítette Kovács Jánosnak, hogy szívesen eljátszaná a romantika nagymesterétől Mendelssohntól a g-moll Zongoraversenyt. A karmester rábólintott, így alakult ki a Hebridák nyitánnyal és a Skót Szimfoniával teljessé tett műsor a Duna Szimfonikus Zenekarral.

A zsinagóga történetében először szerepelt nagyzenekar. A siker nyomán Kovács János megemlítette, hogy megfelelő egyeztetés után szívesen eljönnének ismét hangversenyt adni. 

Villányi Dánieltől megtudtuk, hogy korántsem mindegy, hogy milyen egy előadás helyszíne, az Óbudai zsinagógában való szereplés számára kiemelkedő jelentőséggel bír. Mendelssohn g-moll zongoraversenyét 22 éves korában komponálta, s 1831 októberében Münchenben mutatták be, ahol a szerző játszotta a szólót. A zeneszerző még ugyanabban az évben Párizsba vitte magával kéziratát. A zongoraművész elmondta, hogy ez nem egy könnyű darab, de a sok gyakorlás és a Duna Szimfonikus zenekarral való együttműködés meghozta az eredményt. A lelkes közönség tapsviharát követően ráadásként egy Rachmaninov szólódarabbal fejezte ki köszönetét a fogadtatásért.

Az est rendkívül sikeres volt, az összes jegy elkelt már jóval a rendezvény előtt.

„Teltház volt, összesen 290 jegyet értékesítettünk és még a jegyvásárlás lezárása után is nagy volt az érdeklődés a koncert iránt, így elhatároztuk, hogy tavasszal lesz folytatás”

– tudtuk meg Erdős Judittól, az EMIH vezető rendezvényszervezőjétől.

A hangverseny az Óbuda KULT programsorozat részeként kapott helyet az Óbudai zsinagógában.