Moses Elisaf 50.33%-os eredménnyel megnyerte az észak- görögországi Ioannina város polgármester-választását. Ez a település az egyedülálló romanióta zsidóság központja is egyben.
Moses Elisaf a város orvosi egyetemén tanít, a patológia professzora. Ő vezeti a helyi zsidó közösséget már 17 éve és egy időben a Görögországi Zsidó Hitközségek Központi Tanácsának elnöke volt.
„Ma Ioanninában nagy változás történt, nagyot léptünk előre. Meghatottságot és komoly felelősséget érzek minden polgártársam felé” – mondta Elisaf a győzelmi beszédében. Görögországban egyébként élénk választási kampány zajlik, mert néhány hét múlva parlamenti választásokat tartanak. A felmérés szerint a konzervatív erők minden körzetben népszerűbbek a kormányzó baloldali kormánynál. Elisaf nem kívánt belefolyni a pártpolitikába, ezért függetlenként indult.
Ioanninán még működik a zsinagóga, de szertartásokra ritkán kerül sor. A legutóbbi bár micvát több mint 15 évvel ezelőtt ünnepelték. A közösség létszáma nem haladja meg az ötvenet, tagjainak jelentős része idős ember. „Minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy fenntartsuk ősi hagyományainkat, de ez nem könnyű ilyen alacsony létszám mellett.” – mondta, Moses Elisaf, a közösség vezetőjeként. „Nem szeretek a jövőre gondolni. Nagyon nehéz optimistának lenni.” – tette hozzá.
A romanióta hagyományok egyediek, a Kelet-Római Birodalom zsidó szokásait őrzik, és nem tartoznak sem a zsidóság askenázi sem a szfárádi csoportjához. Zsinagógáik berendezése is eltér a megszokottól: a tóraolvasó emelvény, a bima, a zsinagóga keleti falánál található, a tóraszekrény pedig ezzel szemben, a nyugati falnál. A Tórát sem a megszokott, egy éves ciklus alatt olvassák fel, hanem rövidebb szakaszokra bontva, három év alatt. Imakönyveik a bizánci zsidók imarendjét követik, mely az európai zsidók talán legősibb rítusa. Imáikba gyakran fűztek jevánik nyelvű sorokat.
A romanióta közösség hanyatlása nem a II. világháborúval vette kezdetét. A spanyolországi zsidók 1492-es kiűzetésük után nagy számban telepedtek le az Oszmán Birodalomhoz tartozó Görögországban, elsősorban Thesszalonikiban, melyet ezután a „Balkáni Jeruzsálemnek” is neveztek. A ladinó nyelvű, nagy létszámú és gazdag közösség sok helyen magába olvasztotta a romaniótákat, akik átvették a szfárádi szokásokat.
A holokauszt idején nagyjából 2000 zsidó élt Ioanninán. A náci megszállás után, 1944. március 25-én a teljes zsidó lakosságot deportálták Auschwitzba, ahol 1832-en vesztették életüket, köztük több mint 500 kisgyermek. A haláltábort mindössze 112-en élték túl. 69 zsidót keresztény szomszédaik bújtattak el, vagy a hegyekbe menekültek és csatlakoztak a görög ellenálló csapatokhoz. Amikor a kisszámú túlélő a háború után visszatért a városba, lakásaikat és üzleteiket kifosztva találták. Az áldozatok neveit a zsinagóga belső falaira vésték fel.
A háború után a vidék zsidó lakossága nagyrészt Athénba költözött. A romanióták még 1906-ban létrehozták saját fővárosi zsinagógájukat, melyet manapság csak a nagyünnepeken használnak. Görögországban ma összesen mintegy 5000 zsidó él.
zsido.com
Forrás: TOI