A magyarországi zsidó közösség újjászületésének szimbólumaként is felfogható, hogy egymás után újulnak meg a korábban elhagyatott, pusztulófélben lévő zsinagógák.
Gabonatároló, lisztraktár, ruhaüzlet, iskola, könyvtár, bútorraktár, sportcsarnok, postahivatal, református templom, edzőterem, lakóház – csak néhány funkció, amely a szocializmus évei alatt az elárvult vidéki zsinagógákba költözött. Már, ha az épületek egyáltalán fennmaradtak – a háború alatt elkezdődött rombolást ugyanis a háború utáni évtizedek végezték be. A holokausztban meggyilkolták a vidéki magyar zsidóságot, alig akadt túlélő. Ahogy a meggyilkolt zsidó családok házait kifosztották, úgy a zsinagógák kegyszereit is ellopták a háború végén.
A vidéki közösségek után maradt üres zsinagógák, imaházak naponta szembesítették a lakosságot a szégyenletes múltra. Így aztán sok helyen a települések vezetői a szembenézés helyett igyekeztek eltakarítani a múlt vádló szimbólumait. Mintha az lett volna a cél, hogy az egykor virágzó zsidó közösségek emléke se maradjon meg. Ha találtak új funkciót az épületnek, akkor legalább arra megmaradt az esély, hogy a falak megmeneküljenek. Az Egységes Magyar Izraelita Hitközség jóvoltából 2010-ben újjáavatott Óbudai Zsinagógát korábban például tévéstúdióként használták.
Határon innen
A kormány 2014-ben, a holokauszt-emlékévben célul tűzte ki, hogy a felújítással az egykori zsinagógák újra „a vallási vagy a helyi közösségi, kulturális élet színtereivé váljanak”. Ennek jegyében a kabinet 2015-ben és 2016-ban 15 felújítási kiemelt projektet támogat.
Így újul meg többek között a szegedi zsinagóga, Európa harmadik, Magyarország második legnagyobb zsinagógája. A zsinagógát 1900 és 1903 között emelték, Baumhorn Lipót tervei alapján. A szegedi Magyarország második, a világ negyedik legnagyobb zsinagógája, a magyar szecesszió egyik meghatározó műemléke. A monumentális, 48,5 méter magas épület a mór-szecessziós stíluson kívül bizánci hatást mutat. A kupolabelső a világot szimbolizálja. A zsinagógában 1340 ülőhely található. A felújításra nagy szükség van, mert a 112 éves épület többször beázott, a tetőszerkezet gerendái elöregedtek, korhadnak, a kistornyok beszakadtak, a galambok a kupolákban okoztak különböző sérüléseket. Az első ütemben a három beszakadt és beázott kistorony felújítására 50 millió forintot fordítanak. Ebből azt az állagmegóvó munkát tudják elvégezni, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy ne kelljen bezárni a zsinagógát. A munkálatokra megítélt 950 millió forintból a tetőt és a kupolákat újítják majd fel, szigetelési és állagmegóvó munkákat végeznének el.
Nemrégiben fejeződött be a debreceni Pásti utcai zsinagóga felújítása félmilliárd forint európai uniós és hazai központi támogatásból. A debreceni zsidónegyed felújítási programja 2013-ban indult a Kápolnás utcai zsinagógával.
Már folynak az egyeztető tárgyalások a miskolci zsinagóga felújítása kapcsán is. A tervezés szakasza nyáron befejeződik. Egyelőre még nincs meg a munkálatokra a pénz, az állami támogatás ugyanis csak az állagmegóvásra elegendő. Az épület nagyon rossz állapotban van, vizesedik és sok helyen omladozik.
Uniós forrás felhasználásával a tokaji zsinagógát már rendbe tették, a helyszín ma kulturális és konferencia-központként üzemel. A mezőcsáti zsinagóga pár éve esett át nagyszabású felújításon, ami az alföldi kisváros egyik büszkesége, legszebb kulturális épülete lett. Az uniós pénz kevés lett volna, a rekonstrukcióhoz kellett az elkötelezett polgármester támogatása is.
A kormány támogatja a határon túli zsinagógák megmentését is. A magyar szecesszió stílusában épült szabadkai zsinagóga belső tereinek felújítására fél milliárd forintot biztosított, az ígéretek szerint az épület olyan lesz, mint amikor 1902-ben átadták. A VajdaságMa hírportál szerint „jövő év őszére fejeződhet be a szabadkai zsinagóga felújításának több évtizedes projektuma: addigra várhatóan véget érnek a munkálatok a felújítási sorrendben utolsó, északi homlokzaton, illetve a belső tér restaurálásával végeznek. A munkálatokhoz szükséges eszközöket Szabadka város és Magyarország kormánya biztosította.” Sokan nem tudják, hogy a szabadkai zsinagóga terve eredetileg a szegedi zsinagóga építésére meghirdetett pályázatra készült. Komor Marcell és Jakab Dezső építészek pályamunkája a második helyezést érte el. A szecesszió sajátosan magyar stílusához tartozó gyönyörű zsinagóga így épült fel végül Szabadkán. Az ólomüvegek terveit Roth Miksa készítette.
| 2016. április 12-én sok száz ünneplő avatta újra Budapest legrégebbi zsinagógáját Óbudán, annak örömére, hogy a zsinagóga 8 hónapos munka után visszakapta eredeti 1821-es belső díszítőfestését. A zsinagóga 2010-ben nyerte vissza eredeti rendeltetését. Az EMIH használatba vette az épületet, és példátlan közösségi összefogással, magánadományokból megkezdte a felújítást. Az azóta kialakult közösség együttes erővel dolgozik azért, hogy a páratlan szépségű belső tér ismét eredeti pompájában ragyoghasson. A zsinagóga ma Budapest egyik legaktívabb és leglátogatottabb vallási és közösségi központja. Mindennapos a közös imádkozás, heti többszöri alkalommal tartanak tanulóköröket, beszélgetéseket, közösségi összejöveteleket és itt működik a legnagyobb vasárnapi iskola, az Álef kids közel 200 fiatal hallgatóval.
A zsinagóga ugyan továbbra is a Magyar Televízió tulajdona, az elmúlt években az EMIH komoly felújítási munkákat végzett az épületben, melyek egy része magánadományokból, egy része állami támogatásból valósulhatott meg. A stúdiórendszer elbontását követően gondoskodni kellett az épület statikai megerősítéséről, megtörtént a tetőszerkezet felújítása, kialakították a ma is használatos imateret, felújították a Tóraszekrényt, mobil tóraolvasó asztalt állítottak fel és részlegesen visszakerültek az ólomüveg ablakok is. Mindezeken túl vizes helyiségeket, az első emeleten közösségi teret, illetve egy emelettel feljebb átmeneti gyermekközpontot alakítottak ki a látogatók számára. A megújulás idén tavasszal véget ért fejezetében a magyar állam támogatásának, illetve a Róth család és a közösség nagylelkű adományainak köszönhetően restaurálták az imatér belső felületét, visszaállították a csillárokat, kialakították a végleges konyhát, valamint villanyszerelési munkálatokat és gépészeti felújítást végeztek el a nagy múltú épületben. Az EMIH nemcsak Budapesten, hanem vidéken is különleges törődéssel ápolja a múlt emlékeit, hogy azokat újra birtokba vehesse a zsidó közösség. Egyik legfőbb projektje a Tokaj-Hegyaljához kötődik, a célja pedig, hogy a valamikor virágzó tokaj-hegyaljai zsidó tradíció tovább éljen. Kevesen tudják ma Magyarországon, hogy a holokauszt előtt Észak-Magyarországon gyakorlatilag minden településen komoly zsidó közösség élt. A zsidók részesei voltak annak a sikernek, amely a tokaji bort világhírűvé tette. Az EMIH Olaszliszkán, a volt zsinagóga területén emlékparkot hozott létre, illetve nemrégiben felújított mádi zsinagóga mellett rendbehozta a rabbiházat, amely zarándokházként működik. „A tokaj-hegyaljai zsidóság Tokaj-Hegyalján évtizedek óta sajnos már csak emlék, de mégis az ilyen megemlékezések rámutatnak, milyen fontos szerepet töltött be a zsidóság a vidék életében, melynek emlékét ápolnunk kell – nyilatkozta Köves Slomó az EMIH vezető rabbija, amikor átadták a mádi zsinagógát. |
Munkatársunktól
A fenti cikk az Egység májusi számában megjelent írás bővített változata.