A Carmel étterem és a Cari mama pizzéria a Budapesti Bét din kósersági engedélyével mûködik tovább. A továbbiakban Oberlander Baruch rabbival készített interjúnkat olvashatják.
Nem okozott fennakadást a mûködésben a váltás, a vendégek szinte semmit nem érzékeltek abból, hogy múlt héttõl kezdve Moshe Tuvia Weisberger rabbi helyett a Oberlander Báruch rabbi felügyeli a két étterem kóserságát. Az éttermekben kifüggesztett, és az interneten is elérhetõ engedély szerint a hechsert a Budapesti Bét Din, vagyis rabbinikus bíróság állította ki. Ennek fejét, Oberlander rabbit kértük meg, ismertesse meg velünk a kósersági engedélyek hátterét, és tisztázza a váltás körül felmerült kérdéseket.
Gut Sábesz: Mi a hechser, mit takar maga a szó?
Oberlander Báruch rabbi: A hechser egy kósersági engedély. A Tóra elõírja a kóserságot. Míg az otthonunkban mi magunk vagyunk felelõsek a konyhánkért és ételeinkért, addig ha máshol étkezünk, el kell döntenünk, elfogadható-e az adott hely kósersága, vagy sem. Ha egy barátomhoz megyek vendégségbe, és megbízom benne, mert ismerem, tudom, hogy betartja a kásrut szabályait, akkor megeszem az ételt, amivel kínálnak. Ha azonban elmegyek egy intézménybe, egy étterembe, ott nem ismerek személyes felelõst. Sokszor a szakács, a személyzet nem zsidó, vagy nem vallásos. Ilyenkor szükséges a hechser: a kiállító rabbi, vagy kósersági szervezet igazolja, hogy az étel kóser. Ugyanez áll egy késztermékre: a rabbi igazolása jelzi, hogy kóser-e vagy sem.
G.S: Rengeteg féle hechserrel találkozhatunk. Minden rabbi hechsere megfelelõ? Mi alapján tudunk választani?
O.B. r: Annyit ér a papír, amennyit a rabbi, aki kiadta: minél hitelesebb és nagyobb tekintélyû, annál hitelesebb és tekintélyesebb a hechserje. Érdemes utánajárni, melyik rabbi színvonala elfogadható számunkra, és csak ezeknek az engedélyével ellátott ételt fogyasztani. A Chabad Alapítvány évrõl évre kiadja a Magyarországon beszerezhetõ kóser termékek listáját, amiben a gyártók és a kósersági felügyeletet ellátók is szerepelnek – ez irányt mutathat a választás során.
G.S: A két étterem kósersági igazolását a haredi Bet din baBudapest adja, és Ön, mint en¬nek a feje írja alá.
O.B.r: Röviddel az után, hogy 1989-ben Magyarországra költöztem, elkezdtem mûködni, mint haredi rabbi, vagyis, mint valaki, aki szigorúan követi a háláchát. Ez talán egy kis magyarázatra szorul, mert a haredi nem egyenlõ a magyar ortodoxia kifejezéssel. Az ugyanis nem arról szól csak, ki mennyire követi a háláchát, hanem egy attitûdöt, a külvilághoz való hozzáállást is jelez, illetve egy jól körülhatárolható közösséget és intézményrendszert jelent. Ezért inkább szeretem harediként meghatározni magamat.
Akkoriban az ortodox hitközség rabbija – Hoffmann rabbi – csak ritka alkalmakkor látogatott Magyarországra, így haredi rabbiként olyan feladatokat és kihívásokat kellett megoldanom, ami általában nem kerül egy ilyen fiatal rabbihoz. Idõvel bõvült és változott a közösség, így több rabbival tudtam már megosztani ezt a munkát, és a feladatokba bevontam pl. Hurwitz Shalom, Köves Slomó rabbikat és másokat is. Sok feladathoz szükséges a háromtagú rabbini¬kus bíróság, a bet din. Ez elõször körülbelül tizenöt évvel ezelõtt állt fel, amikor az elsõ váló¬levelet átadtuk. Azóta számtalan esetben ült már össze a bét din, amelynek vezetõje vagyok. Az évek során fejlõdött és alakult a munka, különbözõ állomásai voltak ennek a folyamatnak. Például létrejött a háláchikus feladatok ellátásával foglalkozó Kelet-Európai Rabbik Tanácsa, aminek társelnöke vagyok, vagy hogy a bet din vezetõjeként becsatlakozhattam az Európai Rabbi Bizottság munkájába is.
G.S: Mivel foglalkozik a bet din?
O.B.r: Foglalkozik több területtel is. Elsõként említem a zsidóság igazolását: ha valakinek házassághoz, temetéshez, vagy bármi máshoz kell igazolni a zsidó származását, mi ebben tudunk segíteni neki. Foglalkozunk zsidó házasságkötések és válások lebonyolításával. A harmadik nagy terület érinti a témánkat, hiszen foglalkozunk kósersági igazolásokkal, hechserekkel. Nagyon fontosnak tartjuk ezt a területet, mert az elérhetõ, minõségi kóser élelmiszerek elengedhetetlen feltételei egy jól mûködõ közösségnek. Ezért hoztuk létre az Élelmiszergyártók Egyesületét, ami felkutatja a kóser élelmiszereket, illetve segítséget nyújt a gyártóknak a kósersági engedély megszerzésében. Az utóbbi hónapokban munkánk nagyban bõvült a színvonalas kóser vágás szervezésével. Mivel a Bét Din munkájához két sakter, Fuchs és Oirech-mann rabbi is segítségül érkezett, így megtudtuk szervezni a vágást, amely saját intézményrendszerünket már teljességgel ellátja, és reményeink szerint nem sokára mindenki számára elérhetõ lesz, ha megnyílik a kóser húsboltunk.
G.S: Hogy lehet megkapni ezt az engedélyt?
O.B.r: Van, ahol mi kezdeményezzük a kóserságot, pl. alapanyagok esetében, míg máskor a gyártók, vagy a vendéglátó helyek keresnek meg bennünket. Egy ilyen felkérésnél ellenõrizzük a lehetõségeket, hogyan lehetne pl. a gyártósort kóserrá tenni, honnan lehetne a nem kóser alapanyagok kóser megfelelõjét beszerezni, stb. Érdekünk, hogy minél több és változatosabb kóser élemiszer legyen elérhetõ a magyarországi közösség számára, ezért azon vagyunk, hogy a legszigorúbb kósersági elõírások betartása mellett mindenben segítsük a kérvényezõt az engedély elnyerésében. Minden terméket, alapanyagot ellenõriznünk kell, ha ez rendben van, megfelelõ mesgiáchot, kósersági felügyelõt kell találni, aki biztosítja a kóserság fenntartását.
G.S: Milyen feltételek támasztottak a Carmellel szemben?
O.B.r: Az ellenõrzés során színvonalas kóserságot találtunk ott, elõdünk, Weisberger rabbi nagyon alapos munkát végzett. Ugyanakkor mindig lehet magasabbra vinni a mércét, így pl. a nyersanyagok feldolgozásának és ellenõrzésének metódusát szigorítottuk. Ez arra vonatkozik többek között, hogy a nyersanyagok egy részénél esély van arra, hogy kukacos legyen. Vannak egyszerûbb dolgok, mint pl. ellenõrizni, hogy a rizsben vannak-e élõsködõk, vagy a liszt átszitálása – ezeket egy kevésbé képzett szakember is meg tudja csinálni. Más dolgok nehezebbek, komolyabb szakértelmet igényelnek, például a petrezselyem vagy a karfiol ellenõrzése. Ezekre a nehezebb ellenõrzési feladatokra nagyobb hangsúlyt helyezünk, illetve hechserrel ellátott alapanyagokat engedélyezünk csak.
G.S: Technikailag ki biztosítja a kóserságot?
O.B.r: Két fajta kósersági felügyelet van: állandó és jajce venichnosz – vagyis „jön és megy”, vagyis idõszakos felügyelet. Ahol hústermék van, ott szigorú állandó felügyeletre van szükség, hiszen a tórai parancs értelmében a felügyelet nélkül maradt hús nem kóser. Párve vagy tejes ételeknél nem szükséges ez az állandó felügyelet, hogyha az adott helyen nincsenek nem kóser alapanyagok. Ezt a felügyeletet vagy az engedélyt kiadó rabbi személyesen látja el, vagy kijelöl megfelelõen képzett és megbízható vallásos embereket, un. mesgiachokat.
G.S. Milyen anyagi vonzatai vannak a hechsernek?
O.B.r: Az, hogy mennyibe kerül egy hechser, a kiállító rabbi döntése, illetve nyilván ki kell fizetni a mesgiách fizetését. Mi arra törekszünk, hogy minél több kóser terméket tudjunk a piacra juttatni, így egy jelképes összeget kérünk a cégektõl, kvázi kezelési költséget: annyit, amennyi a munkát végzõ szakemberek díjazására elegendõ. Én személy szerint azt vallom, hogy az engedélyt kiállító rabbi ne kapjon pénzt személyesen ezért, mert akkor nem érintett anyagilag az ügyben, és pártatlan marad.