Mély megrendüléssel értesültünk Jirmijáhu Branover professzor, világhírű tudós és elkötelezett Chábád haszid haláláról.
Branover professzor, aki az izraeli Máte Mosijách elnökeként is szolgált, 5786. ijár hó 17-én, hétfőn hunyt el.
Jirmijáhu Branover gyermekkora
Branover professzor 1932-ben született Riga városában. Édesapja, Hertz Branover agronómus volt, aki mezőgazdasági iskolát vezetett, és fiában is felébresztette a tudomány iránti szeretetet. Később Branover a mágneses hidrodinamika kutatóközpontját vezette a Ben-Gurion Egyetemen, valamint professzorként oktatott a Tel-Avivi Egyetem intézményében, továbbá amerikai kutatóintézetekben is, köztük az Argonne Nemzeti Laboratóriumban. Tudományos munkásságáért számos nemzetközi elismerést kapott, köztük a rangos Lady Davis-díjat. Több tucat könyvet és több száz tanulmányt publikált, mind tudományos, mind zsidó gondolkodással foglalkozó témákban.
Gyermekkorát tragikusan törte meg a második világháború. Édesapját lettek gyilkolták meg, édesanyja pedig családjával együtt Oroszországba menekült. Később visszatértek Rigába, amely addigra a Szovjetunió részévé vált. Fiatalon megtapasztalta az antiszemitizmust és a diszkriminációt. Zsidó származása miatt elutasították egy akadémiáról. Ekkor kezdődött zsidó identitásának újbóli felfedezése.
Csodálatos elme volt
Mérnöki tanulmányai mellett eredetileg atomfizikával szeretett volna foglalkozni, végül azonban az alternatív energia területén kezdett kutatni, előbb hidrodinamikával, majd mágneses hidrodinamikával, amely a folyékony fémek mozgását vizsgálja mágneses térben.
Tanulmányai során ismerte meg későbbi feleségét, Faniát. Ezzel párhuzamosan egyre inkább megerősödött a vallásgyakorlatban. Megtanulta a szent nyelv alapjait, könyvekből képezte magát, és kapcsolatba került a Szovjetunió földalatti Chábád hálózatával, többek között Note Barkán rabbi révén. A darwinizmust elfogadó tudósból hívő, micvákat pontosan megtartó hasziddá vált. A nehézségek csak erősítették hitét, még a Szovjetunióban szakállat is növesztett.
Tudósként hosszú ideig nem kapott engedélyt az ország elhagyására, végül az 1970-es évek elején alijázott Izraelbe, és Beér-Sevá városában telepedett le. Később az Egyesült Államokban is élt.
Mezuza az egyetemen
A Ben-Gurion Egyetemen saját laboratóriumot alapított, amelyet mezuza felhelyezésével avatott fel. Első amerikai útján személyes kihallgatáson fogadta a Menachem Mendel Schneerson. Branover professzor világszerte keresett előadóvá vált. Egyszerre volt elismert fizikus és Tórához hű tudós, aki fiatalok ezreinek mutatta meg, hogy nincs ellentmondás a tudomány és a hit között.
Gimel támuz után is kitartóan hirdette a Rebbe örök életébe vetett hitet és a megváltás közelségét. Részt vett a geulá és a Messiás témájában rendezett összejöveteleken is.
A Rebbe kérésére csatlakozott a Shamirhoz
A SHAMIR szervezet élén – amely vallásos orosz ajkú akadémikusokat tömörített – alapvető zsidó művek orosz nyelvű fordítását segítette elő. A Rebbe kérésére csatlakozott a vezetéshez, és aktívan dolgozott a zsidóság terjesztésén az orosz nyelvű közösségekben. A SHAMIR kiadványai az elsők között jutottak el a Szovjetunióba Leonid Brezsnyev idején. Később a szovjet bevándorlók izraeli integrációját segítő projektekben is vezető szerepet vállalt, többek között egy jeruzsálemi lakónegyed létrehozásában.
Az 1990-es években háromkötetes enciklopédia főszerkesztője volt az orosz zsidóságról, valamint új orosz fordítású Chumást is kiadott.
Számos könyvet és tanulmányt publikált a professzor.
Könyvei közül kiemelkedik „The Way Back” című önéletrajza, amely életútját és spirituális visszatérését mutatja be. Emellett két életrajzi művet írt a Rebbéről, és számos tanulmányt publikált a Tóra és a tudomány kapcsolatáról.
1999-től az izraeli Máte Mosijách elnökeként tevékenykedett, kinevezését Slomó Midanchik rabbi kezdeményezte. Éveken át rendszeresen publikált a „Geulah: Interesting and Relevant” című hetilapban, ahol a természet törvényeit a közelgő megváltás fényében értelmezte.
1992-ben a Kneszet elnöki életminőség-díjával tüntették ki, 2016-ban pedig életműdíjat kapott Izrael nemzeti infrastruktúráért felelős miniszterétől.
Branover professzor fia, Daniel Branover rabbi és unokái viszik tovább örökségét. Felesége, Fania 2012-ben hunyt el.
Legyen az Örökkévaló akarata, hogy mielőbb beteljesedjen az ígéret: „Ébredjetek és énekeljetek, ti, akik a porban nyugszotok” – és ő is közöttük legyen.
Emléke legyen áldott.
Forrás: chabadinfo.com
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.