Ma van tévét hó 10. (ászárá betévét – עשרה בטבת), a zsidó naptár egyik kisebb böjtnapja, a Szentélyek pusztulására emlékező négy böjt egyike. A polgári időszámítás kezdete előtti 588-ban Nebukadnecár babilóniai uralkodó seregei e napon vonták ostrom alá Jeruzsálemet, és ez az ostrom torkollott végül az első Szentély lerombolásába áv hó 9-én. Az izraeli főrabbinátus ezt a napot választotta az államalapítás után a jom hákádis háklálinak, vagyis az általános kádismondás napjának, hogy a holokauszt ismeretlen halálozási dátumú áldozatai számára is legyen egy nap, amikor a hozzátartozók megemlékezhettek meggyilkolt szeretteikről. Rajtuk kívül ezen a napon mondanak kádist mindazokért az emberekért, akiknek nem ismerjük halálozási évfordulóját.

A néhai angol főrabbi, Lord Jonathan Sacks gondolatait idézzük.

Két más történelmi eseményt is kapcsolnak ehhez a dátumhoz. Az egyik tévét 8., ez az évfordulója annak, hogy a polgári időszámítás szerinti III. században görögre fordították a Tánáchot, a zsidó bibliát. A rabbik nem eredménynek, hanem éppen ellenkezőleg, az aranyborjúhoz hasonló szörnyű csapásnak élték ezt meg, mivel utat nyitott a zsidók között a hellenizációnak, legitimálta a görög kultúrát és segítette az asszimilációt, végső soron pedig tragédiába vezette a zsidó népet. Tévét 9. Ezra, az írástudó halálának évfordulója is. Ezra és Nechemja volt az, aki a babilóniai fogságból visszatérő zsidók között felelevenítette a Tóra ismeretét és parancsolatainak követését.

Sacks rabbi feltette a kérdést: vajon van-e kapcsolat a felsorolt események között. A válasza pedig az, hogy igen, van. Ászárá betévét szimbolikusan azt jelenti, hogy a zsidó nép ostrom alatt van. Az évezredek során a zsidóságnak erre kétféle válasza létezett: vagy megpróbáltak akklimatizálódni és hozzászokni a fenyegetőnek tűnő, másfajta kultúrához és gondolkodáshoz – vagyis görögre fordították a Tórát, vagy belülről erősítették meg magukat, még erősebben ragaszkodtak a Tórához és a spiritualitáshoz – ez Ezra és a hozzá hasonlóan eltökélt emberek útja. A történelem azt mutatja, hogy az első lehetőség, az, hogy megpróbáljunk másokhoz hasonlatossá válni, nem működik. A feltárulkozás és az asszimiláció újra és újra az antiszemitizmus erősödéséhez vezet. Amikor görögre fordították a Tórát, az arra sarkallotta az egyiptomi papot és történetírót, Manetot, hogy újraírja a zsidók egyiptomi kivonulásának történetét. Eszerint a zsidók leprás népcsoport volt és a fáraó hiába próbálta őket rábírni Egyiptom elhagyására rábírni, vezetőjük, a megátalkodott Mózes kijelentette, hogy maradnak. Maneto az antiszemitizmus születésének egyik meghatározó figurája lett. Az asszimiláció – jelen esetben a Tóra görögre fordítása – éppen az ellenkező hatást érte el, mint szándékozott. Még inkább gyűlöltté tette a zsidókat. Nézzük most Ezra megoldását, melynek hatása szintén a mai napig érződik. Azzal, hogy belülről, a Tóra és a micvák megerősítése által vette fel a harcot a szellemi elnyomással szemben, megalapozta azt a zsidóságot, mely minden egzisztenciális fenyegetettség ellenére megtalálja magában azt a belső erőt, melynek segítségével képes túlélni a szétszóratásban is.

Talán ez ászárá betévét üzenete. Az antiszemitizmus soha nem tűnt el a világból, ma is létezik és hallatja a hangját Európában ugyanúgy, mint az Egyesült Államokban. Tévét hó 10. ezt a folyamatos ostromlott állapotot testesíti meg. Észben kell azonban tartanunk, hogy a reakciónk nem lehet a befogadó társadalom kulturális követeléseinek való behódolás. Az eltűnés politikája nem működik. Az igazi válasz Ezráé: spirituálisan kell megerősítenünk magunkat, fel kell vérteznünk magunkat a Tórával és a micvákkal. Ahogy Zechárjá prófétánál olvassuk a hanukai háftárában:

„Nem hatalommal, sem nem erővel, hanem az én szellememmel, mondja az Örökkévaló” (Zechárjá 4:6).

Használjuk fel ászárá betévét napját arra, hogy megerősítjük a szellemünket. Így tudjuk túlélni az ostromot és így lehetünk részesei Jeruzsálem és a zsidó nép újjáépítésének.

A böjt kezdete Budapesten: 5:46, vége 16:40.

Tartalmas böjtöt kívánunk!

Fotó: pixabay

 

Slomó király hozta létre „Isten hajlékát a fizikai világban”

Slomó király uralkodásának negyedik évében megkezdte a Szentély felépítését