A tíz bűnbánó nap, vagy a megtérés tíz napja – héberül ászeret jeméj tesuvá – a ros hásánától jom kipurig terjedő tíznapos időszakot jelöli, beleszámítva az ünnepnapokat is. Félelmetes napoknak is nevezik, héberül pedig a béjn kesze leászor – az elrejtőzés és a tíz közti napokként is hivatkoznak rá.

A tisri hónap első két napjára eső ros hásáná estéin ugyanis a hold nem, illetve éppen hogy látszik, hiszen a hónap első napja az újhold napja, jom kipur pedig a hónap tizedik napja. A vigasztalás prófétája, Jesája így szól a néphez (55:6):

Keressétek az Örökkévalót, midőn megtaláltatja magát, hívjátok, midőn közel van.

Bölcseink azt mondják, hogy ez a tíz bűnbánó napra vonatkozik, amikor az Örökkévaló különösen közel van hozzánk. Az égi kapuk nyitva vannak és Isten meghallgatja és elfogadja megtérésünket és imáinkat. Bár Isten természetesen az év minden napján meghallgatja és segíti a hozzá fordulókat, ezekben a napokban ez többszörösen így van. Érdemes ilyenkor minél többet imádkozni, jócselekedeteket végrehajtani és sok cedákát, adományt adni. Ahogy a nagyünnepi imában is elhangzik:

az imádkozás, a megtérés és az adakozás megváltoztatják a rossz végzetet. Azt is mondják, hogy fontos, hogy ilyenkor a megszokottnál jobban odafigyeljünk a micvák lehető legpontosabb betartására.

Smuel Eildels rabbi, akit röviden Máhársá néven ismerünk (1555-1631) úgy magyarázta ezt, hogy sorsunkról ros hásánákor születik ítélet, de csak jom kipurkor pecsételik le azt. Így nincs ennél megfelelőbb időszaka megtérésre és arra, hogy azért imádkozzunk, hogy kedvezőbbre változtassák az égi ítéletet.

Ezekben a napokban nemcsak jobban odafigyelünk a fentiekre, hanem az imádkozás rendjében is megváltoztatunk néhány dolgot a megszokotthoz képest. Hajnalonta vagy reggelenként továbbra is elhangzik a szlichot bűnbánó imafüzér és a teljes Ávinu málkénu (Atyánk, Királyunk) imát is elmondjuk minden nap, szombatot kivéve. Szokás egyes zsoltárokat beilleszteni a mindennapi imarendbe és kisebb változások vannak az ámidá főimában is, melyeket minden imakönyvben feltüntetnek.

Az újévi ünnep tartozékai: szlichot

Ne feledje: a szl­iḥot nevű bűnbánó imákat ros hásánáig kell mondani.

Ebben a rövid időszakban a tíz napot nyitó és záró ünnepnapokon kívül még három jelentős nap van, vagyis az év egyik legmozgalmasabb másfél hetéről beszélünk. Rögtön ros hásáná után következik Gedáljá böjtje. A tíz napba eső szombat a sábát suvá, a megtérés szombatja. A szombat a Hósea próféta könyvéből származó háftáráról kapta a nevét. A prófétai szakasz ezekkel a szavakkal kezdődik: „Térj meg, ó, Izrael…” Ezen a napon a közösség vezetője hosszabb, az ünnepekhez illeszkedő beszédet tart a közösségben. A bárcheszt, akárcsak ros hásánákor, só helyett mézbe mártjuk. A harmadik jeles nap ezen időszakban erev jom kipur, jom kipur előestéje. Ezen a napon hajtjuk végre a kápárot szertartást, az ünnepet megelőzően pedig szeudá máfszeketet, elválasztó lakomát fogyasztunk, melyről azt mondják bölcseink (Bráchot 8b), hogy ha valaki bőségesen és jó étvággyal eszik ezen a lakomán, másnap pedig böjtöl, akkor az égben úgy könyvelik el, mintha két napon át böjtölt volna.

Innen ered a bűnbak kifejezés

A cikkből az is kiderül, hogy miért szoktak állati belsőségeket az udvarra, vagy a tetőre hajítani.

Végezetül említsük meg a kabala mestere, Jicchák Lurja rabbi, a szent életű Ári magyarázatát. A tíznapos időszak ros hásáná és jom kipur közé eső hét napja mindig egy teljes hetet ad ki. A hét nap során a vasárnap megfelel az elkövetkező év összes vasárnapjának, a hétfő az összes hétfőnek és így tovább. Használjuk hát e napokat okosan.

Gmár chátimá tová – jó végső bepecsételést kívánunk!

Fotó: Pexels