A szöktetési akciók alatt pantomimmal foglalta le a gyerekeket, akik így csendben maradtak.
A neves művész Marcel Mangel néven született 1923-ban, a franciaországi Strasbourgban, ahol apja kóser mészárosként dolgozott. Ötéves korában látta először Charlie Chaplin filmjeit és rögtön lelkes rajongó vált belőle. Barátait gyakran szórakoztatta Chaplin utánzásával és arról álmodozott, hogy egyszer majd ő is a némafilmek sztárja lesz.
Franciaország német megszállásakor a család Limoges-ba menekült, de Marcel apját elfogták és Auschwitzba deportálták, ahol életét vesztette. A Marceau nevet, melyet a francia forradalom tábornokától, François Séverin Marceau-Desgraviers-től kölcsönöztek, a náci megszállás alatt vették fel, hogy ne keltsenek gyanút. Marcel és bátyja csatlakozott a limoges-i partizánokhoz, majd Párizs felszabadulását követően beléptek a francia hadseregbe. Az ellenállás tagjaként több száz zsidó gyerek életét mentették meg. Marcel ekkor próbálkozott először a pantomimmal, hogy a Svájcba csempészett gyerekeket csendben tudja tartani a szöktetés közben.
Egy alkalommal cserkésznek öltözve egy egész zsidó árvaházat evakuált Kelet-Franciaországból. Azt mondta a gyerekeknek, hogy kirándulni viszi őket az Alpokba, miközben átcsempészte őket a svájci határon. Összesen háromszor tette meg a veszélyes utat, amivel több száz gyereket mentett meg a deportálástól.
„Marceau pantomimmal foglalta le a gyerekeket menekülés közben, akik így csendben maradtak. Ennek akkor semmi köze sem volt az előadó művészethez, egyszerűen az életéért pantomimozott” – emlékezett vissza az ellenállás egy másik neves harcosa, Phillipe Mora filmrendező.
A hadseregben azután hamarosan elterjedt Marceau különleges tehetségének híre. 1944 augusztusában már 3000 amerikai katonát szórakoztatott Párizsban, a város felszabadulása után. Később büszkén mesélte, hogy az első kritikát az amerikai hadsereg Stars and Stripes című magazinjában közölték róla. Az előadások mellett Marceau George Patton tábornok összekötőtisztjeként szolgált, kiváló francia, német és angol nyelvtudásának köszönhetően.
A háború után Marceau különböző színtársulatoknál alkotott, ahol sikert sikerre halmozott, elsősorban pantomim produkcióival. Hat évtizeden keresztül őt tartották a pantomim első számú művészének. Michael Jackson híres „moonwalk” tánclépésével tisztelgett előtte.
2001-ben megkapta a Wallenberg Érmet, a holokauszt során mutatott hősiességéért. Az átadóünnepség előtt sokan azt várták, hogy Marceau végre megszólal és beszédet mond. Ő erre így reagált: „Sohase engedj egy pantomimost beszélni, mert nem fogja tudni abbahagyni”.
Marcel Marceau 2007 szeptemberében, éppen jom kipur napján hunyt el Franciaországban, 84 éves korában. Temetésén Mozart és Bach azon szerzeményeit játszották, melyeket gyakran használt előadásai aláfestéséül. A párizsi Père Lachaise temetőben helyezték örök nyugalomra. 1999-ben New York városa március 18-át „Marcel Marceau napnak” nevezte ki.
zsido.com
Forrás: NLI