2400 éves levél tanúskodik arról, hogy miként ünnepelték az egyiptomi kivonulás ünnepét az Egyiptomba zsoldosként visszatérő zsidó katonák – írja a Forward.
Egy szép tavaszi napon, a polgári időszámítás előtt 419-ben levelet kaptak a Felső-Egyiptomban állomásozó zsidó katonák. A feladó Chánánjá, a perzsául páhvát Jáhudnak (zsidó területnek) nevezett önkormányzat hivatalnoka volt. A Perzsa Birodalom Júdea területén biztosított autonómiát a babilóniai száműzetésből hazatértek számára, akik még a jeruzsálemi Szentélyt is újjáépítették e levél születése előtt mintegy száz évvel.
Bár a szöveg csak töredékesen maradt fent, a kutatók képesek voltak rekonstruálni az arámi nyelven írt sorokat. A szokásos üdvözlő formulák után Chánánjá rátért a lényegre:
Niszán hónapban a júdeai katonák ünnepeljék meg pészahot. Számoljanak tizennégy napot niszán hónap elejétől és tartsák meg pészahot, a kovásztalan kenyér hétnapos ünnepét 15. és 21. között. Ügyeljenek arra, hogy ne végezzenek munkát 15-én és 21-én [a két főünnepi napon]. Ne igyanak sört! Ne egyenek semmit, ami kovászosat tartalmaz niszán 15. és 21. között! Hét napon át ne legyen semmilyen kovászos náluk, ne vigyenek semmi ilyesmit a házukba, hanem zárják el azokat ebben az időszakban!
Testvéreimnek, Jedánjának és a júdeai helyőrség tagjainak testvéretek, Chánánjá
A pészahi papirusznak nevezett levél annak a dokumentumgyűjtemények a része, amely az egyiptomi Elephantine zsidó helyőrségétől maradt az utókorra. A területen uralkodó száraz éghajlat segített megőrizni a papiruszokat és feliratos cserépdarabokat. Az egy évszázadot felölelő időszakból származó leletek bepillantást engednek a zsidóság szentföldi központja és a korai diaszpóra közötti kapcsolatról és kommunikációról.
| A pészahi papiruszt Otto Rubensohn, egy német-zsidó régész fedezte fel. A kutató 1867-benszületett, hosszú élete során számtalan feltárásban vett részt, vezetett múzeumokat és gimnáziumi tanárként is dolgozott. A nácik hatalomra kerülése után feleségével Svájcba menekült. Tudományos tevékenységével még kilencven éves kora után sem hagyott fel. Az életművéről a közelmúltban emlékezett meg a Berlini Zsidó Múzeum. |
A pészahi papirusz értékét növeli, hogy az Elephantinében szolgáló zsidó katonákról csak a település romjai között talált leletek szolgálnak információval, mert más történelmi forrásban nem említik őket. A helyőrség a Nílus első vízesésénél szolgált, amelyet a „dél kapujának” is neveztek, és Núbiától védte Egyiptomot. A zsidó katonák feltehetően zsoldosok voltak, akiket azért béreltek fel, hogy a Níluson folyó kereskedelem zavartalanságát biztosítsák, talán már a polgári időszámítás kezdete előtti VIII. századtól kezdve.
Érdekes módon az Izraeltől több mint ezer km-re fekvő Elephantinében még egy zsidó szentély is épült annak ellenére, hogy akkor ezt a zsidó törvények tiltották, hiszen csak Jeruzsálemben lehetett az Örökkévalónak áldozni. A szentély a helyi, egyiptomi papság szemét is szúrta, akik az állatáldozatokat kifogásolták. Végül i. e. 410-ben lerombolták a szentélyt. Később engedélyt kaptak az újjáépítésre, ám csak azzal a feltétellel, hogy többet nem mutatnak be ott állatáldozatot.
További érdekesség, hogy a nagy szentségtörésnek számító szentélyállítás ellenére a jeruzsálemi vezetés továbbra is fontosnak tartotta, hogy a távolba szakadt katonák vallási életéről gondoskodjon. Emellett megfigyelhetjük azt is, hogy a szóbeli tan előírásai is érvényben voltak az írott Tóra parancsolatai mellett, hiszen szó esik a kovászos élelmiszerek elzárásáról és a sörfogyasztás tilalmáról is.
A diaszpórában bevezetett második ünnepnapoknak azonban nem találjuk nyomát, hiszen hétnapos pészahot említ a levél és csak a 15. és 21. napot tekinti munkatilalommal járó ünnepnapnak, nem pedig – ahogy napjainkban szokás Izraelen kívül – a 15-16. és 21-22. napokat.
Egyes kutatók úgy vélik, hogy a levelet aláíró Chánánjá nem más, mint a bibliai Nechemjá próféta testvére. A levél szép példája a zsidók egymás iránt érzett felelősségének és az izraeli központ aggódásának a távolban élő testvéreik iránt.
Címlapkép: engin akyurt on Unsplash