Jom kipur előtt egyes zsidó közösségekben különös, ősi rituáléval készülnek az engesztelés napjára: a malkot során néhány jelképes ütés emlékeztet a bűnök súlyára és az isteni irgalom reményére.
Jom kipur, az engesztelés napja a zsidó év legszentebb időszaka, amely a megtérésről, a bűnbánatról és a megbocsátás kereséséről szól. Az ünnepet megelőző órákban egyes közösségekben egy kevéssé ismert, ám annál különlegesebb hagyomány is helyet kap: a malkot, vagyis a szimbolikus korbácsolás rituáléja.
Három ütés a megtérés jegyében
A malkot hagyományosan a zsinagógában, gyakran a bejárat közelében zajlik. A rituálé résztvevője négykézlábra ereszkedik, miközben egy másik személy egy erre a célra használt pászma vagy öv segítségével három jelképes ütést mér a vállára.
A mozdulatokat közben a 78. zsoltár egyik verse kíséri:
„De Ő irgalmas, megbocsát bűnt és nem pusztít, sokszorta elfordítja haragját és nem ébreszti fel egész hevét.”
Egyes közösségekben nem három, hanem 39 ütést alkalmaznak. Ennek alapja a hagyomány szerint az, hogy a bibliai szöveg 13 szavából kiindulva háromszor 13 ütést mérnek.
Mit jelképez a malkot?
A rituálé mögött a zsidó jog és történelem egy fontos emléke is felsejlik. A Templom korában a Szánhedrin bizonyos vétkek esetén korbácsolással büntethette az elkövetőt, ennek felső határa 39 ütés volt.
A jom kipur előtti malkot azonban nem valódi büntetés. Sokkal inkább jelképes cselekedet: a résztvevő a bűnei súlyával szembesül, és mintegy saját magát emlékezteti arra, hogy tetteiért felelősséget kell vállalnia. A fizikai gesztus így a lelki megtérés szimbólumává válik.
A rituálé célja, hogy előkészítse az embert a jom kipur valódi feladatára: a őszinte és teljes megtérésre.
A jom kipur előnapi hagyomány újjáéledése
A malkot nem új keletű szokás: a korai újkorban több zsidó közösségben is ismert és gyakorolt hagyomány volt. Később azonban Nyugat-Európában és Észak-Amerikában fokozatosan háttérbe szorult.
Az elmúlt évtizedekben ugyanakkor ismét nagyobb figyelem övezi, különösen a haszid közösségekben. A rituálé ma elsősorban szimbolikus jelentősége miatt maradt fenn: néhány rövid, csendes mozdulattal kapcsolja össze az embert saját hibáival, a megtérés kötelességével és azzal a reménnyel, hogy jom kipur napján elnyerheti az isteni megbocsátást.
Borítókép: Menahem KAHANA / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.