Több száz ukrajnai menekült vett részt szerda este a budapesti Zsilip Zsidó Kulturális Központban tartott purimi ünnepségen, ahol felolvasták Eszter könyvét is. A vallási programot megelőzően az EMIH-Magyar Zsidó Szövetség a Jászai Mari téren tartott rendezvényt, ahol Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija arról beszélt a megjelenteknek, hogy ők is hozzá tudnak tenni a háború elleni küzdelemhez — írja a The Jerusalem Post beszámolója alapján a Neokohn.

További fotóért kattintson a képre!
„Ha fizikailag nem is, de lelkileg harcolhatunk a háború ellen” – mondta Köves rabbi.

„Ahogy 2500 évvel ezelőtt megtörtént a csoda, és az üldözöttek ahelyett, hogy elpusztultak volna – megmenekültek -, úgy hallassuk a hangunkat, és kérjük a békét. A kereplő zajával elnyomjuk a háború hangját, megpróbáljuk felhívni az emberek, a döntéshozók figyelmét arra, hogy háborúval semmi jót nem lehet elérni. Megpróbáljuk felhívni Isten figyelmét, hogy hallassa meg a hangunkat.”

A kereplő hagyományos kelléke a purimi vigaszságoknak – a szerk.)

A Zsilip Zsidó Kulturális Központban külön orosz nyelvű ünnepséget is rendeztek az Ukrajnából érkezett zsidó menekültek számára, ahol több száz ukrán menekült hallgatta meg a Eszter könyvét.

Majd a Kijevből elmenekült Pinhas Tsinman koncertje előtt Tóra-magyarázatokat hallhattak Oberlander Báruch rabbitól, a Chábád-Lubavics mozgalom magyarországi vezetőjétől. A rendezvény végén a menekülteket gazdag ünnepi lakomával vendégelték meg.

A díszvendég a Kijevből elmenekült fehérorosz származású Pinhas Tsinman rabbi volt. A zsidó közösségben is népszerű előadó, aki reggae és rap stílusban énekel oroszul a zsidó életről. A rendezvényen beszámolt az életéről, és arról, hogyan menekült el családjával Ukrajnából, ezután elénekelte a „Gondolj jóra és jó lesz” című héber/jiddis dalt, amelyet az alkalom mottójául is választottak.

Az eseményen az EMIH intézményeinek képviselői és meghívott hírességek, köztük Ullmann Mónika színművész és Göbölyös Luca fotográfus, részleteket olvastak fel a megillából. Amikor Hámán neve elhangzott, azt a közönségből hangos kereplőzés kísérte.

Az Izraelbe bevándorolni kívánó zsidó menekültek ezreit fogadták a Zsidó Ügynökség Ukrajnával határos országokban működő bevándorlási központjai. A menekültek közül sokan nők és gyerekek, akik férjüket és apjukat hátrahagyva menekültek a háború elől.

A menekültek ágyat és meleg ételt kaptak, és most arra várnak, hogy bevándorolhassanak Izraelbe.

Elena Markov, az utazási és felfedező programok koordinátora Harkivban, most a Jewish Agency magyarországi alija központjában önkénteskedik a zsidó menekültekkel.

 

„Különösen izgalmas pillanat volt, amikor minden gyerek elmondta, hogy minek szeretne beöltözni purimkor, ha a világ bármelyik jelmezét választhatják” – mondta Markov.

Sofia Polotovskaya, a Jewish Agency önkéntese a romániai Alija Központban elmondta, hogy

„a gyerekekkel együtt díszítették fel a szálloda hallját, vidám zenét játszottak, táncoltak a gyerekekkel, és lufit adtak nekik. Mivel nincsenek jelmezek, minden gyereknek egy fehér COVID-19 maszkot és filctollakat adtunk, amivel kiszínezhették a maszkokat”.

A Zsidó Ügynökség a Keresztények és Zsidók Nemzetközi Szövetségével együttműködve bevándorlási központok hálózatát működteti az Ukrajnával határos országokban – Lengyelországban, Moldovában, Magyarországon és Romániában -, hogy felfogja a zsidó menekültáradatot, és segítse az Izraelbe bevándorolni szándékozókat. Eddig mintegy 6000 zsidó menekültet fogadtak be az alija központokba.

Az ukrajnai háború borzalmai ellenére a moldovai Kisinyovban élő zsidó menekültek a körülményekhez képest is ünnepélyes körülmények között ülték meg a purimot.

Az ünnepségre a kisinyovi Radisson Hotelben került sor az Inbar és Marius Nacht Alapítvánnyal együttműködve. Miután Pinchas Salzman moldovai rabbi felolvasta a megillát, a szállodában hatalmas purimi lakomát tartottak a menekültek és a helyi közösség több száz tagja számára, akiket gyermekfoglalkozásokkal és vidám zsidó zenével is vártak. Az eseményen részt vett Ion Chevan, Kisinyov polgármestere is.

Purim során több megilla-olvasást tartottak a moldovai Águdát Izrael Központi Zsinagógában, a négy menekültközpontban a szállodákban, valamint a közösség által a háború kitörésekor felállított speciális sátorkomplexumban.

„Ritkán sikerül átéreznünk a megilla történetének eseményeit” – mondta Salzman rabbi. „Az idei purimkor a zsidó- és a világtörténelem részének éreztük magunkat.”