Tegnap nyílt meg a Turbinában a Jewival – Újra élünk! című kiállítás, amely új szemszögből mutatja be a zsidó élet örök értékeit.
Megnyitó a Turbinában
A Jewival – Újra élünk! kiállítást október 21-én, kedd este nyitották meg a Turbinában. Az eseményen Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség(EMIH) vezető rabbija, Tausz Gábor Ezra az EMIH kreatív igazgatója, Fülöp József, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem korábbi rektora, valamint Babarczy Eszter, eszme- és művészettörténész osztotta meg gondolatait a közönséggel. A vetített részletekkel és élő zenével kísért megnyitó bensőséges, mégis felemelő hangulatban telt. A tárlat az „Újra élünk programsorozat részeként valósult meg, amely a holokauszt nyolcvanadik évfordulójára reflektál, ám nem a veszteségre, hanem a túlélésre, az életre és az örök zsidó értékek továbbörökítésére helyezi a hangsúlyt.
Tausz Gábor Ezra, a projekt kreatív igazgatója kiemelte:
„A célunk az volt, hogy a holokauszt emlékezete ne pusztán történelemóra maradjon, hanem eleven párbeszéd múlt és jelen között. Szerettük volna, ha az emlékezés nem a fájdalomról, hanem az élni akarásról szól.”
E gondolat jegyében az EMIH és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) három fiatal animációs rendezőt – Bogyó Pétert, Hárshegyi Vivient és Mira Zénót – kért fel, hogy kortárs animációs filmeken keresztül fogalmazzák meg, mit jelent ma a zsidó identitás, a hit és a közösség ereje.
Új megközelítés a megemlékezésben
2025-ben, a holokauszt 80. évfordulóján az EMIH úgy döntött, másképp közelíti meg az emlékezést. Nem csupán a veszteségről, hanem a zsidó élet folytonos újjászületéséről kívánt beszélni. Ennek a szemléletnek az egyik kiemelkedő megvalósulása lett a
Jewival – Újra élünk! című kiállítás, amely a gyászból a jövő felé vezető, életigenlő párbeszédre hívja a látogatót.
Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija így fogalmazta meg a programsorozat küldetését:
„Ideje volt újragondolni a megemlékezés mikéntjét. Már kevesen maradtak, akik saját emlékeikkel tudják ébren tartani a társadalom emlékezetét. Eljött az idő, hogy a múlt felidézése mellett a zsidóság túléléséről, az élet újjászületéséről is beszéljünk.”
Három alkotó, három film, egy közös üzenet
A Jewival gerincét három fiatal animációs rendező – Bogyó Péter, Hárshegyi Vivien és Mira Zénó – filmje adja. Mindhárman a MOME egykori hallgatói, az EMIH és az egyetem közös pályázatának győztesei.
A kiállítás pontos műfaji meghatározással „motion exhibition” nemcsak a kész műveket mutatja be, hanem a mögöttük rejlő alkotói és szellemi folyamatot is. A látogatók több mint 1100 vázlatot, koncepciórajzot és képes inspirációt láthatnak, amelyek megmutatják, hogyan formálódott az alkotók személyes és művészi kapcsolata a zsidó kultúrához.
Érdekesség, hogy a három művész egyikének sincs zsidó háttere, a projekt során mégis mélyen megismerkedtek a zsidó közösség életével. Ünnepeken vettek részt, közösségi eseményeket látogattak, és az így szerzett élményekből formálták meg saját interpretációjukat.
„A filmek nem illusztrációk, hanem önálló művészi interpretációk” – hangsúlyozta Fülöp József, a MOME rektora és a projekt szakmai vezetője. –
„Az EMIH hihetetlen nyitottsággal adott teret a kreatív szabadságnak, hogy az alkotók saját hangjukon mesélhessenek az értékekről, amelyek minden korban érvényesek.”
Túlélés, hit és újrakezdés
A három rövidfilm három különböző világot tár fel. Az egyik szimbolikusan, a másik közösségi szemszögből, a harmadik humorral és érzékenységgel közelít. Mindegyik közös üzenete azonban az, hogy a zsidó identitás nem pusztán vallási, hanem kulturális és emberi tapasztalat is, a túlélés, a tanulás és a közösség ereje.
Köves Slomó külön kiemelte a „mezuzáról” szóló filmet, amely szerinte mélyen megérti e szimbólum spirituális tartalmát. Az apró ajtófélfára helyezett tekercs az emlékezés és megőrzés jelképe. Annak az erőnek, amely minden pusztulás után képes újjáépíteni a közösséget. A másik két film más-más módon, de ugyanúgy az életöröm, a tudásvágy és a közösség megtartó erejét mutatja meg.
A párbeszéd kiállítása
A rabbi szerint a projekt egyik legfontosabb hozadéka a párbeszéd: „nem sérelmekről, hanem értékekről” szól.
„Azt szeretnénk megmutatni, hogy amit mi értéknek tartunk, azt mások is annak láthatják. Ez a párbeszéd a jövő kulcsa.”
A közös munka során a fiatal alkotók részt vettek zsidó ünnepeken, széderestén, és valódi közösségi élményen keresztül tapasztalták meg a zsidó kultúra élő jelenlétét.
A kiállítás így nemcsak a filmeket, hanem az alkotói út tanulságait is bemutatja. Fülöp József szerint:
„A három rövidfilm három külön univerzum, mégis egyetlen közös üzenetük van, hogy a zsidó élet mindig újrakezdődik.”
A beszélgetés végén Köves Slomó arra hívta fel a figyelmet, hogy a zsidó közösség megnyitása a párbeszéd felé nem ellentétes a hagyománnyal. Az EMIH missziója, hogy hitelesen, mégis nyitottan mutassa meg a zsidó élet szépségét a magyar társadalom számára. A nyilvános közösségi események, mint a hanuka vagy a nyitott zsidó újév, mind ezt a célt szolgálják.
„Az emberek kíváncsiak, csak hitelesen kell nekik bemutatni, miért érték az, ami számunkra az.”
| A Jewival – Újra élünk! kiállítás november végéig látogatható, részletek és regisztráció: zsidoprogramok.hu |
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.