A tragédiára emlékezés reményt is hordoz – mondta Mikola István államtitkár a holokauszt áldozatainak nemzetközi emléknapján, a Cipők a Duna-parton emlékműnél rendezett megemlékezésen tegnap.

Az államtitkár úgy fogalmazott: az emlékezés azt a reményt hordozza, hogy a történelmi tanulságok őszinte kimondásával “el tudjuk érni az embereket, a lelkeket, hogy megfelelő oktatási programokkal, magunk és mások iránti tiszteletre neveléssel fel tudjuk készteni a jövő generációt egy emberségesebb világ építésére”.

Mikola István a Cipők a Duna-parton emlékműnél arról beszélt, hogy a nyilaskeresztes különítmények önhatalmú akcióival szemben akkor “mi magunk még nem voltunk elég bátrak, eltökéltek, hogy megvédjük saját állampolgárainkat”. A magyar állam kudarcot vallott a holokauszt idején – jelentette ki. Hozzátette: amikor fejet hajtunk és emlékezünk, tudjuk, milyen pótolhatatlan veszteséget szenvedtünk el.

A vészkorszak idején gyilkoló gépezetek áldozataivá vált több százezer zsidó és megannyi roma honfitársunk hiánya azóta is égető seb, amelyet csak a méltó, a jövendő számára is figyelmeztető emlékezés enyhíthet valamelyest. Akkori gyengeségünk miatt megrendült a nemzeti identitásunk, hitünk, az önbizalmunk – mondta. Szavai szerint olyan zsidó-keresztény gyökerű értékeket adtunk fel, amelyek a magyar társadalom immunrendszerét erősítették, túlélési lehetőségét jelentették.

Az államtitkár beszélt arról is, hogy a történteket visszafordítani sajnos nem lehet, “az emlékezés fájdalma ma is lüktet bennünk”.

“A holokauszt idején tanúsított magatartásunkkal szembenéztünk, megbántuk akkori tetteinket, gyengeségeinket, árulásainkat, de ennyi még nem elég, sok még a teendőnk, hogy hasonló borzalmak soha többet ne történhessenek meg egy olyan országban, amelynek erejét éppen a sokszínűsége adja” – mondta.

Mikola István jelezte: a magyar állam zéró toleranciát hirdetett az antiszemitizmus minden megnyilvánulásával szemben. A kormány politikája a humanitást, az emberi méltóság megőrzését, a családok, közösségek érdek- és értékrendszereit állítja a középpontba, de ez még mindig nem elég, mert ordas eszmék ma is veszélyeztetik a civilizációt – mondta.

Az államtitkár szerint az államok önmagukban nem képesek megakadályozni az újabb világégést, “a nagybetűs emberre van ma szükség”, aki felelős tetteiét, önmagáért és ezt a felelősséget az embertársaival szemben is viselnie kell, mert a közös felelősségvállalásból épülnek az emberi közösségek, a családok és a nemzet közössége is. Hangsúlyozta: a nemzet szerves alkotóelemei a magyarországi zsidó közösségek, romák és más nemzeti kisebbségek közössége is.

Frölich Róbert országos főrabbi (Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége) beszédében úgy fogalmazott, a Duna a város mosolya, és ezen a mosolyon örök seb tátong. Hozzátette: ez a seb a zsidóké, magyaroké, akik ma sem értik, mi váltotta ki azt a gyilkos gyűlöletet, amely “belelőtte őket a Dunába”.

“Mi, magyar zsidók, zsidó magyarok viseljük a Duna-part örök sebét, a lelkünkben, a szívünkben, viseljük mi, holokauszt után születettek, viselni fogják gyermekeink, unokáink, viselni fogja az egész magyar társadalom ezt a sebet, mert amíg ezek a cipők itt vannak, emlékeztetnek majd a vészkorszak tragédiájára” – mondta.

Hozzátette: a cipők arra figyelmeztetnek, hogy volt egyszer egy szörnyű korszak a magyar társadalom és a magyar zsidók életében. “A mi és utódaink közös felelőssége, hogy e korszakot emlékünkben tartva, soha meg nem ismétlődésre ítéljük” – hangsúlyozta. Úgy fogalmazott: “kortyolunk a Duna egykor véres vizéből, és a múltat nem feledve, a megbékélésben, a boldog jövőben hívve megyünk tovább.”

Köves Slomó vezető rabbi (Egységes Magyar Izraelita Hitközség) arról beszélt, “megvan Budapesten is a magunk Auschwitza”, a Duna-parti cipők emlékeztetnek arra, milyen könnyen válhat az emberből állat, veszítheti el emberi mivoltát. “A sors fintora, hogy a mi magyar Auschwitzunk a város közepén van” – jegyezte meg.  Hozzátette: emlékezni kell a múltra, de a jelenbe és a jövőbe kell nézni. Amikor nap mint nap elmegyünk a Duna-parton, a felelősségre kell gondolnunk, hogyan tehetünk ma azért, hogy a világ ne forduljon olyan hellyé, ahol megtörténhet, ami 70 évvel ezelőtt megtörtént.

A vezető rabbi emlékeztetett rá: néhány éve a Margit hídnál találtak emberi csontokat, amelyekről bebizonyosodott, hogy azoknak a zsidóknak a csontjai, akiket 71 évvel ezelőtt a Dunába lőttek. Azt kérte mindenkitől, aki tehet érte, fogjanak össze, hogy ezek az emberek megkaphassák a végtisztességet.

A megemlékezésen imát mondott Cserháti Imre, a külföldi magyarok lelkipásztori ellátásával megbízott esztergom-budapesti segédpüspök, Márkus Mihály nyugalmazott református püspök, valamint Szebik Imre nyugalmazott evangélikus püspök.

Az emlékezők – köztük országgyűlési képviselők, a kormány tagjai, a diplomáciai testület tagjai – mécseseket gyújtottak a cipőknél, és zsidó szokás szerint kavicsokat helyeztek el az emlékműnél.

Az ENSZ Közgyűlése 2005-ben nyilvánította január 27-ét, az auschwitzi koncentrációs tábor felszabadításának napját a holokauszt nemzetközi emléknapjává.

MTI