A legfrissebb hírekért kövessen minket a Google-ön!
​A zsidó hagyományokban a házasság nem csupán két ember egymásra találása, hanem egy új, zsidó otthon megalapítása és a láncolat folytonosságának ünnepe. Ez a szellemiség lengte be azt a csodálatos hangulatú eseményt is, amelyre az elmúlt héten, augusztus 9-én, áv hónap 26-án került sor a Szentföldön.
​A Dimol esküvői helyszín eleganciája tökéletes keretet adott Köves Slomó rabbi és Köves Dvora rebecen elsőszülött fiának, Köves Salomnak (Slomke), valamint az izraeli menyasszonynak, Schwartz Menuchinak az egybekeléséhez.

​A közösség ereje

Az ünnepség különlegességét tovább emelte a vendégsereg összetétele. A menyasszony családja és barátai mellett számos vendég érkezett Magyarországról, valamint a Szentföldön élő magyarajkú zsidó közösség tagjai is szép számmal képviseltették magukat. Ez a találkozás élő tanúbizonysága annak a hosszú évek óta tartó áldozatos munkának, amelyet a Chábád Lubavics mozgalom és személy szerint Köves Slomó végzett Magyarországon.

Amikor ilyen ünnepi alkalmakkor összejönnek az emberek, jól látszik, milyen mélyreható nyomokat hagyott az elvetett mag, és hányakat érintett meg a közösségépítő munkásság.

​Egy életút állomásai: 25 év távlatából

Ez az esküvő számomra személyesen is egy különleges kör bezárulását és egy új szakasz kezdetét jelentette. Pontosan 25 évvel ezelőtt vettem részt az első igazi zsidó esküvőn: Köves Slomó saját házasságkötésén. Akkor, frissen Izraelbe érkezett diákként ott tapasztaltam meg először a haszid esküvők felemelő, spirituális atmoszféráját.

Élesen él bennem az emlék a séva bráchót alkalmával elhangzott beszédről. A néhai Naftali Kraus ekkor egy találó hasonlattal élt: az élet olyan, mint egy zakatoló vonat, amely különböző állomásokon halad keresztül. Az esküvő az élet egyik meghatározó állomása, de a vonat robog tovább.

​A nevelés gyümölcse

Most, 25 évvel később, a „vonat” egy újabb állomásra érkezett. Látni a következő generációt, a gyermekeinket a chüpe alatt, egészen különleges érzés. Ez az esküvő a szülői hivatás kiteljesedéséről szól. Amikor a gyermekeink korszerű, zsidó otthont alapítanak, abban a pillanatban érik be igazán mindaz a nevelés és szeretet, amibe évtizedeken át minden erőnket belefektettük.

Ez a pillanat egyszerre szól a büszkeségről, a nagyszülői korba lépésről, és arról a mély háláról, hogy láthatjuk: a hagyományok láncolata nem szakad meg, hanem életerősen folytatódik tovább.

​Mazel tov az ifjú párnak!

 

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.