Az ómerszámlálás időszakának első 32 napja gyászidőszak a zsidó hagyomány szerint. Ezen időszakban nem kötnek házasságokat, nem nyiratkoznak, nem borotválkoznak, és nem tartanak nagyszabású ünnepségeket. Ennek az az oka, hogy Rabbi Akivának 12 ezer pár, vagyis 24 ezer tanítványa halt meg ebben az időszakban. A Talmud leírja, hogy a tanítványok egy, a torkot és a tüdőt megtámadó betegségben haltak meg, és a járványt az okozta, hogy nem tisztelték, sőt, gyűlölték egymást. A csapás az ómerszámlálás 33. napján, lág báomerkor ért véget. Ezek után rabbi Akiva délre ment, ám csupán öt tanítványt gyűjtött maga köré, és ők terjesztették tovább a Tórát; ezek: rabbi Meir, rabbi Jehuda, rabbi Joszé, rabbi Simon bár Jocháj és rabbi Elázár ben Sámuá.
Felmerülhet a kérdés, hogy a zsidókat ért szörnyű csapások sorából miért pont erre emlékezünk egy hosszú gyászidőszakkal. A Misna véleménye szerint a Géhinomban sínylődő lelkek fölött peszách és sávuot között hoznak ítéletet. Ekkor döntik el az Égben a gabonatermés sorsát – ehhez kapcsolódik az ómer áldozata is. A zsidók számára évszázadokon át különösen nehéz időszakot jelentettek a peszách és sávuot közti hetek: az első keresztes háborútól fogva gyakoriak voltak ekkor a pogromok és várvádak, melyek nyomán gyakran zsidók tízezreit gyilkolták meg.
A tanítványok haláláról ettől függetlenül a mai napig külön emlékezünk meg. Rabbi Akiva (kb. a polgári időszámítás szerinti 20-137) különleges tanár volt, aki a Mose rábénuig visszamenő szóbeli tan átadásában olyannyira kulcsszerepet játszott, hogy a Talmud azt mondja, hogy ha a szóbeli tan különféle írásos rögzítéseiben egy-egy véleményről nincs odaírva, ki mondta, akkor biztosra vehetjük, hogy rabbi Akivától származik.
Rabbi Akiva átélte a Szentély és Jeruzsálem lerombolását. Tanítványainak tragikus halála valamikor az ezt követő években történt. A Szentély pusztulása is szörnyű csapás volt a nép számára, ám a Tóra mindig ott volt a számunkra, a túléléshez szükséges energiával töltve fel a népet a száműzetés éveiben. A tisztelet hiánya miatt azonban a sok ezer tanítvány halálával a Tóra tudása is majdnem teljesen elveszett, márpedig a zsidó nép túlélésének a Tóra tudása a kulcsa.
Ez az oka annak, hogy a mai napig siratjuk a halálukat. A tragédiából azonban remény is ébred. Rabbi Akiva nem adta fel a Tóra tanítását tanítványainak halálával, hanem újra nekilátott, tanítványokat gyűjtött maga köré, és tóratudósok új, kiemelkedő generációja biztosította hagyományaink továbbélését.
Ahogy fentebb említettük, a gyászidőszakot lág báomer napja, rabbi Akiva egyik legkiemelkedőbb tanítványa, rabbi Simon bár Jocháj halálozási évfordulója zárja le. Az ómerszámlálás azonban még több mint három héten át folytatódik ez után is, egészen sávuotig, a tóraadás ünnepéig. Az ómerszámlálás alapját az ómer áldozata képezte a Szentély idejében, melyet árpából hoztak. Ennek megfelelően egy árpát tartalmazó leves receptjét mutatjuk most be.
Zöldségleves gerslivel
Párve, tojásmentes
4 szál répa
1 fehérrépa
1 karalábé
1 zeller
1 cukkini
2 krumpli
1 batáta
1 nagy fej hagyma
3 gerezd fokhagyma
3 ek. olaj
Só, bors, kurkuma és őrölt koriander, ízlés szerint
2 babérlevél
½ pohár árpagyöngy (gersli)
A tálaláshoz: egy pohárnyi felaprított petrezselyem
A hagymát nagy darabokra vágjuk, a répát, fehérrépát, cukkinit felkarikázzuk, a krumplit, zellert, batátát, valamint a karalábét pedig kockákra vágjuk. A feldarabolt zöldségeket nagy lábosba tesszük, majd az olajon, nagy lángon néhány perc alatt megpároljuk. Felöntjük vízzel, megfűszerezzük. Az árpagyöngyöt megmossuk, és átvizsgáljuk, nehogy bogár legyen benne, majd a leveshez adjuk. Ha felforrt, kis lángra vesszük, és letakarva egy órán át főzzük. A petrezselymet vízbe áztatjuk, majd alaposan lemossuk, és átnézzük, hogy meggyőződjünk róla, hogy nincsen a leveleken bogár. Felaprítjuk, a levest tányérokba merjük és megszórjuk petrezselyemmel.
zsido.com