1988-ban a lubavicsi Rebbe útjára indította a „zsidó születésnap kampányt”. Arra kérte híveit, hogy életük e jeles napjait – a zsidó dátum szerint megünnepelt születésnapokat – használják ki a lehető leginkább arra, hogy jobbá és szentebbé tegyék magukat és a világot. Ros hásáná azért olyan különleges, mert az a nap az emberiség születésnapja. Az egyes ember saját születésnapja a saját, személyes újéve. Az idő a zsidó felfogás szerint spirálisan halad előre, és az évente újra és újra elérkező évfordulók lehetőséget nyújtanak arra, hogy felhasználjuk az eseményhez kapcsolódó spirituális energiákat. A zsidó születésnap kiszámításához itt találnak segítséget.

A zsidó születésnap kettős jelentőséggel bír: egyrészt a zsidó hagyomány szerint az ember szerencséje (mázál) dominál ezen a napon. Másrészt, népként azokat a napokat ünnepeljük, amelyeken a sorsunkat meghatározó események történtek. Egyénként a személyes szempontból fontos dátumokról emlékezünk meg, és mi lehetne fontosabb időpont egy egyén életében, mint a saját megszületésének napja? Melyen az Örökkévaló testet és lelket ad az embernek, hogy végrehajthassa az Istentől származó feladatát.

A Rebbe magyarázata szerint ez az a nap, amelyen lehetőséget kaptunk arra, hogy megváltoztassuk, jobbá tegyük a világot. A születésnap megünneplése azért is fontos, mert általa kijelentjük: bizonyosak vagyunk abban, hogy érdemesek vagyunk Isten bizalmára, mert akármilyen nehézségekkel is találjuk szemben magunkat, akkor is képesek vagyunk Isten elvárásainak megfelelően élni.

A Rebbe tanácsokkal is ellátta híveit, hogy hogyan tudják a születésnapjukat a lehető legspirituálisabb formában megélni. Először is fontos, hogy az ember minden nap adjon cedákát (adományt), de a születésnapján a megszokottnál többet adjon. Érdemes minél többet imádkozni, és a lehető legtöbb zsoltárt elolvasni, de legalább azt az egyet, amelyiknek a száma megfelel annak az életévnek, amelybe éppen belép az illető. Ha születésnapi ünnepséget tartunk, ne feledkezzünk meg a spirituális táplálékról sem. Jó, ha olyan gyümölcsöt is fogyasztunk e jeles napon, amilyet még nem ettünk az adott évben, hogy elmondhassuk a sehechejánu áldást. Az is tanácsos, hogy elhatározzuk, a születésnapunk alkalmából valamilyen különleges jócselekedetet hajtunk végre. A 13 évüket betöltött fiúkat, illetve a férfiakat lehetőleg hívják fel a Tórához a zsidó születésnapjukat megelőző szombaton, illetve, ha hétfőre, vagy csütörtökre esik, akkor azon a napon.

Végül, a spirituális táplálék mellett a fizikai táplálékra is fordítsunk figyelmet. Ehhez egy születésnapi tortát ajánlunk.

Zöld születésnapi torta

tejes

A piskótalapokhoz:

8 tojás szétválasztva

8 púpozott kanál liszt

8 kanál cukor

A töltelékhez:

1 doboz vaníliás pudingpor

Tej a puding elkészítéséhez

Az oldalára:

1 doboz tejszín felverve

A díszítéshez:

6 zöldalma vékonyra szeletelve

A tojások fehérjéjét felverjük, kanalanként hozzátesszük a cukrot, majd azzal is felverjük. A cukros tojáshabba óvatosan beleforgatjuk a tojás sárgákat, majd a lisztet. A masszát spatulával óvatosan összeforgatjuk, hogy a hab ne törjön össze. Kerek tortaformában, 180 fokra előmelegített sütőben két piskótalapot sütünk, egyenként mintegy 15 perc alatt. Míg a tortalapok sülnek, a dobozon levő utasítás szerint elkészítjük a pudingot, és felverjük a tejszínt. Ha kissé kihűltek a lapok, megtöltjük a süteményt a pudinggal, a tetejét és az oldalát bekenjük tejszínhabbal, és a tetejét szépen körberakjuk almakarikákkal.

Fontos, hogy – bár látszólag egyszerűnek tűnik -, a hozzávalók szinte mindegyike külön ellenőrzést igényel. A lisztet használat előtt át kell szitálni, a tojásokat pedig, egyenként pohárba ütve, meg kell vizsgálni, nehogy vércsepp legyen benne. A pudingpor és a tejszín megfelelő kósersági pecsétet igényel, és lehetőség szerint a tejen is legyen kósersági igazolás.