A kérdés elsőre bizarrnak tűnik, a zsidó vallásjog mégis részletesen foglalkozik vele. Ráadásul a válasz jóval árnyaltabb, mint azt sokan gondolnák.
A kannibalizmus gondolata szinte minden emberből ösztönös viszolygást vált ki, de vajon mit mond erről, a zsidó vallásjog? Létezik-e kifejezett tórai tilalom az emberi test elfogyasztására, vagy más okból számít tiltottnak? A rabbinikus irodalomban több vélemény is ismert, ám a gyakorlati következtetés egyértelmű.
Kóser állat- vs. emberhús
A háláchikus források között vita található arról, hogy pontosan miből ered az emberi hús fogyasztásának tilalma. Egyes vallásjogi tekintélyek szerint nincs olyan egyértelmű tórai parancsolat, amely kifejezetten megtiltaná az emberi hús elfogyasztását. Eszerint önmagában nem ugyanúgy tekintendő tiltott ételnek, mint például a nem kóser állatok húsa.
Más bölcsek azonban úgy vélik, hogy a tilalom magából a Tórából vezethető le.
Mit tanít a Tóra?
A tilalom tórai eredetét valló álláspont szerint a kulcs Noé történetében rejlik. A hagyomány úgy tartja, hogy Ádám és utódai az özönvízig kizárólag növényi táplálékot fogyaszthattak. Csak az özönvíz után engedte meg Isten Noénak és leszármazottainak az állatok fogyasztását.
A Tóra itt a remesz kifejezést használja, amely a szárazföldi állatokra utal. Ebből egyes magyarázók arra következtetnek, hogy az engedély kizárólag az állatokra vonatkozik, az emberre nem.
A középkori zsidó filozófus és törvényhozó, Maimonidész (Rámbám) is ezt az értelmezést követi. Szerinte a Tóra, amikor felsorolja azokat az állatokat, amelyeket szabad megenni, ezzel egyben azt is jelzi, hogy minden más kívül esik ezen az engedélyen.
A rabbik tiltották volna meg az emberi húst?
Létezik egy harmadik álláspont is, amely szerint az emberi hús fogyasztásának tilalmát nem közvetlenül a Tóra, hanem a rabbik rendelték el. Bár a forrás eltérő lehet, a gyakorlati következmény ugyanaz: emberi húst fogyasztani tilos.
Mi a helyzet az emberi vérrel?
A témához kapcsolódik egy kevésbé ismert vallásjogi kérdés is. A források szerint ha valakinek vérzik a szája, a saját vérét lenyelheti. Ugyanakkor ha a vér már elhagyta a testet vagy a szájat, annak fogyasztása tiltott. Ennek oka részben az, hogy a kívülállók azt hihetnék, az illető tiltott vért fogyaszt.
Egy teljesen más megközelítés szerint is tilos
A rabbik arra is felhívják a figyelmet, hogy még ha valaki vitatná is az emberi hús fogyasztásának tilalma mögött álló pontos jogi alapot, egy elhunyt ember testéből semmilyen haszon nem származhat. Ez önmagában is kizárja annak elfogyasztását.
Mi a helyzet életveszélyben?
A zsidó jog egyik alapelve a pikuách nefes, vagyis az emberi élet megmentésének kötelezettsége, amely számos vallási előírást felülírhat. A források szerint ezért egy valódi, életveszélyes helyzetben külön vallásjogi elemzésre lenne szükség annak megállapítására, hogy ez az elv miként alkalmazandó.
Bár a háláchikus tekintélyek között vita van arról, hogy az emberi hús fogyasztásának tilalma pontosan a Tórából vagy rabbinikus rendelkezésből ered-e, a gyakorlati döntésben teljes az egyetértés: emberhúst fogyasztani a zsidó vallásjog szerint tilos.
A borítókép illusztráció. ‘Gargantua and Pantagruel’, by Francois Rabelais – engraving by Gustave Dore (1832–1883) ©Bianchetti/Leemage Bridgeman Images via AFP
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.