Még vannak akik emlékeznek a (néhai) lubavicsi rebbe utasítására, amely úgy szólt, hogy mindenütt a világon ki kell nyomtatni a Tánját, a Chábád chászidizmus 200 évvel ezelőtt írott filozófiai hangvételű kézikönyvét. A hívek ebben nem ismernek tréfát és ma már egy egész szekrényt betöltenek a Sanghajtól Budapestig és Dél-Afrikától Helsinkiig terjedő kiadások. A jom kipuri háború során készültek egyiptomi (Gósen) és szíriai (Kuneitra) Tánják is, ezeket ma műgyűjtők keresik.
Erre tette fel a koronát, a legutóbbi „Védőpajzs” hadművelet során egy tartalékos katona, aki egyben Chábád-hivő is. Neve Joszéf Dov Kohén és Eládban lakik. Ő történetesen a betlehemi Arafat-rezidencián szolgált és ott jutott eszébe a rebbe kérése.
Innen kezdve az egész történet hihetetlen – de igaz. Az izraeli Chábád kolónia egy emberként segítette Kohént: egyik egy hordozható számítógépet adott neki, másik egy korszerű lézernyomtatót, a harmadik megfelelő papírt. A kiadvány első oldalát stílusosan Arafat cégpapírjára nyomtatták, így azt a benyomást kelti, mintha a Palesztin Hatóság adta volna ki a Tánját…
A könyvből, az idő rövidségére való tekintettel mindössze hat példányt készült: az egyiket elküldték a rebbe new-yorki könyvtárába, a másikat Kohén kapta fáradozása jutalmául, míg a fennmaradó négy kötet az eládi Chábád könyvtárba került.
Egyesek szerint Arafatnak is kellett volna adni egy példányt…
Megjelent: Egység Magazin 12. évfolyam 48. szám – 2014. július 31.