Az izraeli hadsereg nagyobb szabású hadműveletei mindig beszédes nevet kapnak. Ilyen volt a 2008 és 2009 fordulóján vívott Öntött Ólom (Oferet Jecuká), a 2012 novemberében zajlott Felhőoszlop (Ámud Ánán) vagy a 2014-es Szilárd Szirt (Cuk Éjtán). a legutóbb lezajlott gázai hadművelet a Falak Őrzője (Somréj Háchomot) nevet kapta.
A hadműveletek nevei nemcsak az adott akció megkülönböztetésére szolgálnak, hanem mindig többletjelentést is hordoznak. Az Öntött Ólom például utalás Hanuka ünnepére, melynek hatodik napján törtek ki a harcok. Az egyik legnépszerűbb hanukai gyermekdal szövegében, a Chájim Náchmán Bialik írta „Lichvod Háchánuká” című versben a következő sor áll:
„Apám adott nekem egy szevivont [pörgettyűt], egy öntött ólomból készült szevivont. És tudjátok, minek a tiszteletére? A hanuka tiszteletére”.
A Felhőoszlop hadművelet a Tórából (2Mózes 13:21-22.) kölcsönözte a nevét:
„Az Örökkévaló pedig járt előttük nappal felhőoszlopban, hogy vezesse őket az úton és éjjel tűzoszlopban, hogy világítson nekik, hogy menjenek nappal és éjjel. Nem mozdult a felhőoszlop nappal és a tűzoszlop éjjel a nép elől”.
Az Egyiptomból kivonuló zsidókat üldözőbe vették a fáraó katonái és nyílzáporral támadtak rájuk. A felhőoszlop azonban útját állta a lövedékeknek, ahogy az izraeli hadsereg is megálljt parancsolt a Gázából indított rakétáknak.
Az ötven napig tartó, rendkívül széles körű Szilárd Szirt hadművelet neve mögött kivételesen nem állt semmilyen ismert idézet. Az akkori vezérkari főnök, a ma védelmi miniszterként szolgáló Beni Gantz a déli hadseregcsoport vezetőjét, Joszi Dágán alezredest kérte meg, hogy válasszon találó nevet a háborúnak. Ő egy olyan nevet keresett, mely a Cáhál védelmi képességeit domborítja ki, hiszen ennek a hadműveletnek is az volt a legfontosabb célja, hogy megvédelmezze a Gáza-övezet közelében élő izraelieket a Hámász rakétáitól. A nemzetközi sajtóban használt angol névváltozat, a „Protective Edge” még inkább kifejezte ezt a szándékot. Természetesen az izraeliek nem elégedtek meg egy ilyen hétköznapi magyarázattal, és mélyebb jelentést kerestek. Egy tréfás kedvű internetezőnek pedig sikerült is sokak igényét kielégítenie, amikor egy hamis, a Tóra stílusában írt mondattal indokolta a névválasztást: „És azt mondta Mózes Áronnak: Szilárd szirt emelkedik majd, amikor az őrök fogságba esnek és a filiszteusok városa elpusztul”.
Az „idézet” alkotója ismeretlen, de a Szentírást kevésbé ismerők között futótűzként terjedt el, hogy egy „tórai prófécia” jövendölte meg a háborút.
Az idén május 10-én megindult hadművelet neve ismét az ősi hagyományokra támaszkodik. A Falak Őrzője név utalás az ellentámadást kiváltó, Jeruzsálemet ért rakétazáporra, hiszen a falak itt a szent város egyik jelképét, az óváros falait jelentik. További összefüggés, hogy idén május 10-re esett ijár hó 28-a, jom Jerusálájim, azaz Jeruzsálem napja, amikor a szent város 1967-es újraegyesítését ünnepeljük. A név Jesájá próféta könyvéből (62:6.) származik:
„Falaidra, Jeruzsálem, rendeltem őröket, egész nap és egész éjjel soha nem hallgatnak; akik az Örökkévalót emlékeztetitek, ne legyen nyugtotok!”.
Az idézet szerint Jeruzsálem őrei nem hallgatnak. A Talmud (Menáchot 77a.) felteszi a kérdést: akkor tehát mit mondanak? Két választ találunk erre, s mindkettő releváns üzenetet hordoz a számunkra. Rává bár Ráv Silát szerint a következő zsoltáridézetet (102:14.) mondták:
„Te majd felkelsz, irgalmazol Cionnak, mert ideje, hogy kegyelmezz neki, mert eljött a határidő”.
Ráv Náchmán bár Jicchák véleménye pedig az volt, hogy a következő zsoltárverset (147:2.) idézték:
„Fölépíti Jeruzsálemet az Örökkévaló, Izrael eltaszítottjait egybegyűjti”.
A falak másfél őrzői
A Falak Őrzője név azonban nem csak a hadsereg vezetőinek jutott eszébe. A XIX. században Magyarországról a Szentföldre vándorolt vallásos zsidók is ezen a néven alapítottak közösséget és intézményeket. Ők nem fegyverekkel, hanem elmélyült tóratanulással és jámbor élettel „álltak a falakra” és járultak hozzá Jeruzsálem újjáépítéséhez. Az 1856-ban alapított közösség a mai napig létezik, tagjai Jeruzsálemben élnek. Első vezetőjük Deutsch
Simon rabbi (1813–1878) volt, aki mestere, a pozsonyi Mose Schreiber rabbi, a híres Chátám Szófer (1762–1839) biztatására vándorolt ősei földjére. Az alapítók a jeruzsálemi óvárosban telepedtek le, és a Siratófal közelében felépítették az impozáns Ohel Jicchák zsinagógát. Az 1929-ben kitört arab lázadás során a közösség több tagját megölték, ezért az óvárosban élők elhagyták lakóhelyüket.
Az arabok tönkretették a zsinagógát, csak a falak maradtak épen. A romos épületet azután az óváros jordán megszállása alatt pusztították tovább.
A zsinagóga 1967-ben, Jeruzsálem újraegyesítése során került izraeli fennhatóság alá. A muszlim negyed szélén álló épület évtizedekig elhagyatott maradt, majd 2008-ban tökéletesen felújították, mindenben az eredeti terveket követve.
A falak őrzői 1891-ben létrehozták a falakon kívül elhelyezkedő Meá Seárim negyedben álló Bátéj Ungárin, azaz magyar házak nevű lakóközösséget, mely egy hosszú belső udvar köré emelt épületkomplexum.
Később más városnegyedekben (Givát Saul, Rámot Álon, Rámát Slomó) is letelepedtek és létrehozták oktatási intézményeiket.
Jeruzsálem falait tehát egyszerre őrzi Izrael hadserege, a Tórát tanulmányozó zsidók közössége és természetesen a Seregek Ura. Adja az Örökkévaló, hogy ezúttal végleg elhallgassanak a fegyverek és Izrael ellenségei ne merjenek ismét a zsidó népre támadni.
Naftali Deutsch írása
Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 143. szám – 2021. június 1.