A német kancellár a legjobbkor ígérte meg, hogy harcolni fog a migránsok egy részének antiszemitizmusa ellen: egy berlini menekülttábor izraeli látogatóját zsidóellenes graffitik és horogkeresztek fogadták.
Vasárnapi videóüzenetét megerősítve Angela Merkel kijelentette: komolyan kell venni német zsidó vezetők azon aggodalmát, hogy a tavaly érkezett 1,1 millió bevándorló részben intoleráns, antiszemita nézeteket is vall. A német kancellár abból az alkalomból beszélt erről, hogy a nemzetközi holokausztnap előtt, a berlini Történeti Múzeumban megnyitotta azt a művészeti kiállítást, amelyen holokauszt-túlélők, illetve koncentrációs táborok foglyainak alkotásai láthatók. Az ötven művész száz képét felvonultató tárlat a jeruzsálemi Jad Vasem intézet gyűjteménye, és a vészkorszak, a lágerek szörnyűségeit mutatja be a foglyok, gettólakók szemszögéből.
A kancellár nem először emeli fel a szavát a németországi antiszemitizmussal szemben, melynek növekedése elemzők szerint elválaszthatatlan a sokszor intoleráns, kirekesztő szellemi közegből érkező muszlim bevándorlók megérkezésétől. Merkel népszerűsége tavaly nyáron, „menekültbarátként” elkönyvelt politikája következtében erősen megrendült (és még nehezebb helyzetbe került a szilveszterkor Kölnben és tucatnyi más városban előfordult zaklatási és megerőszakolási botrány miatt), így különösen figyelemre méltó, hogy a holokauszt emléknapon is kész nyíltan beszélni a problémáról.
Naftali Bennett izraeli bevándorlási miniszter a minap festett sötét képet az európai zsidóság helyzetéről, arról tájékoztatva a kabinetet, hogy a kontinensen az antiszemitizmus „példátlan szintet” ért el, drámaian nőtt a zsidóellenes incidensek száma Londonban is és Franciaországban is, éspedig elsősorban az „Európában élő, európai oktatási rendszerekben nevelt” muszlimok miatt. Németországban főként a korlátlan bevándorlást fenyegetésnek érző szélsőségesek követtek el eddig migránsokkal szembeni atrocitásokat, gyújtották fel otthonaikat. 2014 végén azonban palesztinok dobtak molotov-koktélt egy wuppertali zsinagógára, a bíróság pedig úgy döntött, hogy bár súlyos bűncselekmény történt, de nem igazolható, hogy antiszemita motivációból. A 200 ezres németországi zsidó közösségben megdöbbenést és mély aggodalmakat okozott az ítélet. Tavaly Berlinben és más városokban is előfordult, hogy kipát viselő férfiakat leköptek, beléjük kötöttek.
Ironikus módon éppen Angela Merkel beszédének napján jelent meg az az írás a The Jerusalem Postban, amelyből kiderül: a részben menekültszállásnak használt berlini Tempelhof repülőtér tele van zsidóellenes graffitivel, piros horogkeresztekkel, a Dávid-csillagot „kiegészítő” sátánista jelekkel, valamint Izraeli térképének palesztin színekre történt átfestésével. A volt náci repteret egy 28 éves, a német fővárosban élő izraeli látogatta meg a közelmúltban, hogy a menekülteket a zsidókról és a zsidó államról vallott nézeteikről kérdezzre. Yonatan Shai ugyanis megtudta, hogy a nagyszámú, főként Szíriából és Irakból érkezett migránsok jelenléte aggasztja a helyi zsidó közösséget.
A mindvégig kipát viselő Shai beszámolója szerint vegyes fogadtatásban részesült: voltak gyerekek, akik büszkén fitogtatták némettudásukat, míg „idősebb férfiak vészjósolóan azt mormogták, hogy zsidó.” Volt, aki negatívan nyilatkozott az izraeli kormányról, de semmi rosszat nem mondott a zsidó népről. Akadt arab fiatalember, aki fenyegetően hadonászott, és azt magyarázta, hogy a „zsidóknak el kell hagyniuk az országot” – az nem derült ki, hogy Németországra vagy Izraelre gondolt.
A németországi zsidó közösség nyomására annak vezetői többször is találkoztak Angela Merkellel, akit igyekeztek rábeszélni arra, hogy fogadja el koalíciós partnere, a bajor CSU javaslatát egy menekültügyi felső határról. A kancellár azonban, bár érzékelhetően komolyan foglalkoztatják a migránsok által elkövetett kirekesztő és rasszista cselekmények, nem hajlandó elköteleződni emellett, mondván: Németország nem mondhatja ki, hogy nem jöhet be még egy üldözött menedékjogot kérni. Holott ezek a menekültek Nyugat-, Izrael- és zsidóellenes légkörben nevelkedtek, az antiszemitizmus a térség kevés kulturális konszenzusainak egyike, többségük vélhetően soha nem hallott olyan érvet, amely szerint a zsidó állam legitim.
Munkatársunktól
Képünk illusztráció