A magyar irodalom egyik legnagyobb alakja, Karinthy Frigyes mindkét ágon zsidó családból származott, kevesen tudják például, hogy édesapja eredetileg a Kohn nevet viselte.
Karinthy Frigyes neve összeforrt a magyar humorral, a szatírával és a modern próza megújításával. Művei generációk számára jelentettek szellemi kalandot, miközben életének és családtörténetének számos részlete máig kevéssé ismert. Ezek közé tartozik zsidó származása és családjának eredeti neve is, amely egy különleges történetet mesél el a 19. századi magyarországi asszimilációról.
A Kohn családtól a Karinthy névig
Karinthy Frigyes a magyar irodalom egyik legtermékenyebb és legsokoldalúbb alkotója volt. Az Így írtok ti, a Tanár úr kérem, az Utazás a koponyám körül vagy éppen A repülő ember ma is az olvasók kedvencei közé tartoznak. Munkásságának jelentőségét aligha kell bizonygatni, családi hátteréről azonban jóval kevesebb szó esik.
Az író édesapja, Karinthy József 1846-ban még Kohn Józsefként született a dunántúli Pápán. Szülei, Kohn Lipót órásmester és Glück Mária a helyi zsidó közösség megbecsült tagjai voltak. A család eredeti neve a zsidó vallási hagyomány egyik legősibb papi nemzetségére, a kohanitákra utalt.
A névmagyarosítás korának szellemében Kohn József 1874-ben úgy döntött, hogy családnevét Karinthira változtatja. A választás nem volt véletlen: az új név megőrizte a korábbi monogramot, miközben jobban illeszkedett a korabeli magyar társadalmi és kulturális környezethez. Az ismert „y” végződést később maga az író kezdte használni.
Mit jelent a Kohn név?
A Kohn (angol nyelvterületeken: Cohen) vagy Kagan névváltozatok hagyományosan a kohaniták leszármazottaira utalnak. A zsidó vallási hagyomány szerint a kohénok Áron főpap utódai, akik különleges vallási szerepet töltöttek be a jeruzsálemi Szentély idején.
Mivel Karinthy apai ágon a Kohn családból származott, az író a zsidó hagyomány szerint maga is kohanita eredetűnek tekinthető. Ez annak ellenére igaz, hogy szülei még fia születése előtt, 1886-ban áttértek az evangélikus vallásra. A zsidó vallásjog ugyanis a származást nem vallásváltás, hanem családi eredet alapján határozza meg.
Pesti polgárcsalád anyai ágon
Karinthy édesanyja, Engel Sarolta már egy tősgyökeres pesti zsidó család gyermekeként látta meg a napvilágot. Édesapja, Engel Dávid a Pozsony melletti Csesztéről költözött a fővárosba, ahol feleségével, Steinberg Katalinnal új életet kezdett.
A család így mind apai, mind anyai ágon a magyarországi zsidóság azon rétegéhez tartozott, amely a 19. század második felében egyre szorosabban kapcsolódott a magyar polgári társadalomhoz.
Böhm Aranka tragikus sorsa
Karinthy Frigyes második felesége a rendkívül művelt és szókimondó Böhm Aranka orvosnő volt, akivel 1920-ban kötött házasságot. Kapcsolatuk a magyar irodalomtörténet egyik legismertebb és legviharosabb házasságaként maradt fenn. Egyetlen közös gyermekük, Karinthy Ferenc később szintén jelentős íróvá vált.
A család történetére azonban a holokauszt is tragikus árnyékot vetett. Karinthy Frigyes 1938-ban meghalt, így nem élhette meg felesége sorsát. Böhm Arankát 1944-ben deportálták, és Auschwitzban vesztette életét. Halálának pontos körülményei máig nem teljesen tisztázottak. A legvalószínűbb szerint az orvosnő még a deportálás során, a zsúfolt marhavagonban megőrült, a haláltáborban pedig agyonlőtték.
Borítókép: Uj Idők, 1938. szeptember 11-i száma (Várkonyi fotó), AI javított fotó.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.