A Jewival – Motionexhibition kiállítás a túlélés és a zsidóság univerzális értékeit három animációs film és egy formabontó installáció révén mutatja be a budapesti Turbinában.
Az EMIH és a MOME 2024-ben indított Újra élünk 80 programsorozatának lezárásaként a Jewival kiállítás három kiválasztott animációs filmet és a készítésükhöz kapcsolódó installációkat mutat be október 21-től november 30-ig a Turbinában. A pályázat során a nem-zsidó alkotók a zsidóság értékeit, történelmét és túlélését dolgozták fel művészi eszközökkel. A kiállítás formabontó módon, mint egy „motion exhibition”, a látogatót a kreatív folyamat közepébe vezeti: a skiccektől a kész filmekig látható minden lépés, így a néző személyesen is átélheti az alkotás folyamatát. A megnyitón jelen lesznek az alkotók, valamint Fülöp József animációs filmrendező, Köves Slomó rabbi és Babarczy Eszter művészettörténész.
A Jewival műhelytitkairól Tausz Gábor Ezra, az EMIH kreatív igazgatója mesélt
„Az Újraélünk 80 programsorozatot úgy építettük fel, hogy minden műfaj megjelenjen benne, szerveztünk sétát, színházi előadást, filmvetítéseket, koncerteket. Azért tettünk így, mert úgy éreztük, hogy a 21. századi szemlélet több okból is túlhaladta az eddig „megszokott” emlékezetpolitikát. Sajnos a túlélők jelentős része már nem él, a holokausztra emlékezés, a számonkérés és a bűnösök keresése már nem tart komolyabb érdeklődésre számot, tehát az emlékezetpolitika átalakításra szorul. Ennek tükrében próbáljuk azt tudatosítani és megosztani az emberekkel, hogy a holokauszt generációja és a mai generáció között több olyan kapocs is van, amely már nem a holokauszttal írható le, hanem a zsidóság egyetemes értékei és háromezer éves történelmének visszatérő toposza: a túlélés, amely nem csak a zsidóság számára fontos, hanem általános érték. A MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetemmel együttműködésben kiírt pályázat célja az volt, hogy a ma szemléletével, a megszokott és kiüresedett narratívák elhagyásával keresse az utat a zsidóság élő, civilizációs értékeinek bemutatására.”
Három rövidfilm
A kiállítás gerincét adó három rövidfilm a zsidóság univerzumának egy-egy szeletét mutatja be. A kiállítás ennek a művészi és eszmei folyamatnak a krónikája; a három párhuzamos krónika fonata. E három-perspektívájúság alkotta egység érzékeny kontúrját adja az ethosznak, amely a legnehezebb időkben is az iránytűnk volt, hogy méltóságunkat, kultúránkat, identitásunkat – életünket – megőrizzük. Több pályázót hívtak meg, a kiválasztási folyamatról Tausz azt mondja: „hosszú megvitatás után konszenzussal választottuk ki a három legérdekesebbnek tartott moodboard-ot (vizuális kollázs, amely képek, színek, minták, szövegek és egyéb elemek gyűjteménye, amely egy projekt hangulatát, stílusát és koncepcióját hivatott meghatározni –a szerk.) a zsűrivel. Az alkotók nem zsidók, választott témáik felfedezése az alkotófolyamattal párhuzamosan haladt – kéz a kézben.”
A zsűri tagjai voltak:
Domonyi Rita – Balázs Béla díjas, dramaturg, író;
Czakó Judit – Arany Olló díjas vágó;
Kreif Zsuzsa – Animációs film-rendező;
Köves Slomó – EMIH Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija;
Tausz Gábor Ezra – kétszeres Red Dot díjas grafikus, az EMIH Magyar Zsidó Szövetség kreatív igazgatója.
Az EMIH segített a felkészülésben
Arról, hogy a felkészülés keretében hogyan igyekeztek segíteni a pályázók munkáját, Ezra azt meséli, hogy „a művészek részt vettek egy széderesten, folyamatosan készültek, majd elindult egy fejlesztés, konzultációkkal. Köves Slomó vezető rabbi, Megyeri Jonatán, az EMIH rabbija, Erdős Judit, az EMIH rendezvényszervezés és marketing vezetője, Fülöp József animációs filmrendező, a MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem korábbi rektora és én alkalmanként összeültünk a pályázókkal a munkafolyamatok egyes állapotainál: pl. az animatik fázisban (az elkészülő filmnek egy nagyon korai változata, amelyet megtekintve a szakmabeliek kreatív döntéseket tudnak hozni – a szerk.) javaslatokat tettünk, hogy a vallási és művészeti koncepció harmóniában legyen egymással.”
Az alkotások elkészültek, ám a bemutatásukról való gondolkodás alkalmával az merült fel, hogy miután rövidfilmekről van szó, mozitermet igénybe venni és egész estés rendezvényt szervezni nem biztos, hogy praktikus, ráadásul ezekben a művekben több van, mint egy „szimpla” vetítés, ezért a kreatív igazgató az alábbi ötletet vetette fel: „A filmek teljes egészében való elkészültéig több ezer skicc, vázlat készült, amelyek önmagukban is nagyon szépek, komplett művészi alkotások és érdemes is megmutatni az egész alkotási folyamatot. Ezért aztán a mozit kimozdítjuk a moziból, hiszen a készítés egész folyamata egy képzőművészeti alkotás.”
Kiállítás: képek és film
Az ötlet megvalósítása végül egy kiállításban ölt testet: „Milyen szuper, hogy a látogató nem egy kész választ kap, hanem elmegy vele haza. Befogadóként az élmény olyan, mintha egy tervezőműhelyben lenne az ember és látható a végeredmény is. Egy individuális élmény, ahol egy fülhallgatóval körbejárható az egész tér, egy olyan kaland, amely belépéskor egy óriási káosz képét mutatja, de ahogy haladunk befelé – képletesen beszippant a kúp a képektől indulva a film felé egy olyan empirikus élmény, amelyben a kúp belsejében rálátunk és ráfókuszálhatunk a pontokra.”
A kiállítást megnyitja:
Fülöp József animációs filmrendező, a MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem korábbi rektora; Köves Slomó rabbi, az EMIH – Magyar Zsidó Szövetség vezető rabbija és Babarczy Eszter eszme- és művészettörténész, a MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem oktatója.
Az eseményen természetesen az alkotók is jelen lesznek, lehet velük találkozni és akár megvitatni a látottakat.
A zsidóság értékeit bemutató animációs filmekre írt ki pályázatot az EMIH
A MOME – Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs Közösségének szakmai partnerségével meghívásos, azaz zártkörű animációs filmpályázatot írt ki az EMIH-Zsidó Magyar Szövetség az Újra élünk 80 programsorozat keretében, melyre olyan 1-3 perces animációs filmterveket vártak, melyek megjelenítik a zsidóság a „mán” és a merev kulturális határokon túlmutató, univerzális értékeit. Ezek azok az értékek, melyek úgy váltak civilizációs normákká vagy legalábbis kulturális standardokká, hogy mára talán sokan nem is tudják, hogy „honnét is érkeztek”. Az animációs filmektől olyan a zsidósághoz kapcsolódó értékek, vívmányok vagy akár személyiségek bemutatását várták a kiírók, amelyekre a nézők legszélesebb köre lesz képes, akár meglepettséggel, ráeszméléssel, de mindenképp elismeréssel reagálni. A pályázatra hat szakembert hívtak meg, a zsűri hármat választott ki közülük.
Regisztráció és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Címlapkép: Hárshegyi Vivien
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.