Egy páratlan kőfaragványt, amelyen egy menóra díszítés látható, most először mutatnak be a nyilvánosságnak Jeruzsálemben. A különleges lelet több mint 1500 éves.
A mészkőből készült oszlopfő 2020-ban került elő a Jeruzsálem új városkapujához kapcsolódó infrastruktúra építést megelőző feltárások során. A munkálatokat az Izraeli Régészeti Hatóság (IAA) végezte a Netivei Israel állami közlekedési vállalat megbízásából. A felfedezés óta a Jeruzsálemi Héber Egyetem és az IAA szakértői több tudományos vizsgálatnak is alávetették a leletet – derül ki a hatóság Facebook bejegyzéséből.
Lehet, hogy még régebbi?
Az oszlopfőt egy bizánci kori (i.sz. VI.–VII. század) épület padlóján találták meg, fejjel lefelé. A kutatók úgy vélik, hogy másodlagos felhasználásról van szó, vagyis az eredeti rendeltetését megváltoztatva, újrahasznosítva került ebbe az épületbe, talán már jóval korábban, egy késő római kori (i.sz. II.–IV. század) helyszínen szolgálhatott díszítőelemként. Dr. Uzi Ad és Anna Eirich ásatásvezetők szerint a lelet különös kérdéseket vet fel:
„Az épület környezetéből és a többi leletből úgy tűnik, hogy a települést római veteránok leszármazottai lakták. Ha ez így van, akkor mit keresett itt egy olyan oszlopfő, amelyen a zsidó identitás egyik legerősebb szimbóluma, a menóra szerepel?” – tették fel a kérdést.
A klasszikus korszakban az oszlopfők általában növényi motívumokat ábrázoltak, és a felső tartószerkezeteket támasztották alá. Itt azonban mind a négy oldalán egy menóra faragványa látható, alul pedig nyolc levél díszíti, amelyek fölött egy függőleges vonás utalhat a menóra talapzatára.
Virágnak indult, menóra lett belőle
Dr. Orit Peleg-Barkat, a a Jeruzsálemi Héber Egyetem ókori építészeti díszítésekkel foglalkozó szakértője szerint az oszlopfő nagyon sajátos jegyeket mutat, amelyek eltérnek a korabeli városi középületek klasszikus faragásaitól. Úgy véli, hogy egy kevésbé képzett kőfaragó műve lehet, aki talán egy stilizált virágmotívumot próbált megalkotni, de ismeretei hiányában egy szimmetrikus, nyolcágú menórára emlékeztető formát hozott létre. Ez azért is érdekes, mert a hasonló faragványokon általában hétágú menóra szerepel, főként zsinagógákban, mint például Kapernaumban vagy Cézáreában, itt viszont nem találtak zsinagóga nyomát.
A zsidó identitás fennmaradásának jeruzsálemi nyoma
Dr. Juval Baruch, a IAA helyettes igazgatója szerint a lelet fontossága különösen annak fényében kiemelkedő, hogy a Bar Kohba-felkelés után a Jeruzsálem környéki zsidó települések eltűntek. Ezért valószínű, hogy az oszlopfőt egy másik, elpusztult zsidó helyszínről hozták ide, és építőanyagként használták fel. Amichai Eliyahu örökségvédelmi miniszter szerint: „Ez a lelet kézzelfogható bizonyítéka a zsidó nép és a Szentföld, különösen Jeruzsálem közötti több ezer éves kapcsolatnak. Ez a világszerte egyedülálló tárgy híd múlt és jelen között, történelmi identitásunk és függetlenségünk megújulása között.”
Az IAA igazgatója, Eli Escuido mindenkit arra biztat, hogy a Jay és Jeanie Schottenstein Régészeti Központban személyesen is tekintse meg ezt a különleges tárgyat.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.