Az ősatyák városában évtizedek óta kutatnak a cionista gondolkodás úttörője, Jehuda Bibas rabbi sírja után. Most végre rábukkantak Hevron ősi temetőjében, írja az Arutz7.
Hevronban és a különféle történelmi archívumokban évtizedek óta kutatnak Jehuda Bibas rabbi sírja után. A marokkói zsidó családból származó rabbi 1789 körül született Gibraltáron, és bejárta Európa sok zsidó közösségét. Korfu szigetén szolgált rabbiként, gondolkodásának hatása erősen érezhető Jehuda Alkalai rabbi munkásságán, aki később nagy hatást gyakorolt Herzl Tivadarra.
Bibas rabbi a cionista mozgalom alapítója
Bibas rabbi a cionista gondolkodás úttörőjének és a cionista mozgalom egyik megalapítójának számít. Forradalmi gondolatai közé tartozott, hogy a zsidóknak hadsereget kell alapítaniuk és katonai erővel kell felszabadítaniuk Izrael Földjét a török uralom alól.
Bibas rabbi 1852-ben, egy évvel felesége halála után költözött a Szentföldre. Az ősi városban, Hevronban telepedett le, és itt hunyt el mindössze két hónappal az érkezését követően. Az ősi temető „rabbik parcellája” elnevezésű részében helyezték örök nyugalomra. Miután azonban a jordániai hadsereg katonái lerombolták a temetőt, a sírok pontos helyének hagyománya elveszett, és egészen mostanáig hiába keresték a helyet. Különféle felvételek, történelmi tanúságtételek és dokumentumok átvizsgálása után a kutatóknak sikerült minden kétséget kizáróan meghatározniuk Bibas rabbi sírhelyét. Élijáhu Meni rabbi és fia, Szálimán Meni rabbi, valamint Chizkijáhu Medini rabbi sírhelye között. A kutatóknak nagy segítséget jelentettek a Hevronban 1932-ben született Joszef Ezra visszaemlékezései, aki gyerekkorából emlékezett a neves családtag sírhelyére.
A hevroni temető
A régi hevroni zsidó temető a Máchpéla-barlangtól nyugatra, egy domboldalon fekszik. Több száz évvel ezelőtt alapították, már az Estori Hápárchi álnéven író Jicchák ben Mose hákohén, XIV. századi tudós és utazó is beszámolt a létezéséről 1322-ben. Más források szerint első említése korábbra, 1290-re tehető. Különböző leírásokból tudjuk, hogy ebben a temetőben nyugszik számos híres rabbi, például a könyvéről Résit Chochmáként ismert Élijáhu de Vidas rabbi, XVI. századi kabalista. Az 1929-es arab mészárlás 67 áldozata közül 59 maradványait tömegsírban helyezték végső nyugalomra ebben a temetőben. 1948-67 között, a jordán megszállás idején a temetőt lerombolták, és növénytermesztésre használták a területet. Mintegy négyezer sírkövet vittek el és használtak fel környékbeli építkezéseken. A temetőt 1975-ben nyitották meg újra zsidók temetkezésére, és ekkor láttak neki – Ben-Cion Tavger professzor vezetésével – a terület megtisztításának és a még menthető maradványok rendbe tételének. A temető részletes térképe 2016-ban került napvilágra, rávilágítva egyes sírok pontos helyére.
A helyreállított sírhely feltehetőleg zarándokhellyé válik majd azok számára, akik szeretnének többet megtudni a rabbiról és filozófiájáról, mely rendkívül fontos hatással bírt a cionizmusra, illetve napjaink zsidóságára.