Az izraeli közéletben is újra előkerült a halálbüntetés kérdése.

A Jiszráel Béjténu (Izrael az Otthonunk) párt törvényjavaslata szerint a gyilkosságot elkövető terroristákat a jövőben halálra lehetne ítélni. Jelenleg Izraelben csak a népirtásban való aktív közreműködést, illetve a háború alatt elkövetett súlyos árulást lehet halálbüntetéssel sújtani. Erre csupán két alkalommal volt precedens: 1949-ben, egy utólag rehabilitált katonatiszt Meir Tobianski, illetve 1962-ben, Adolf Eichmann kivégzésekor.

Az ellenzéki párt vezetője, Avigdor Lieberman az előterjesztés támogatására szólította fel a minisztereket, annak érdekében, hogy „az egyértelmű üzenet eljusson a terroristákhoz: vége a kényelmes börtön-táborozások időszakának. Az elkövetők tudni fogják, hogy azonnali és végleges büntetésre számíthatnak, és nem reménykedhetnek egy kétes megállapodást követő gyors szabadulásban.”

Mint ismeretes, a közelmúltban több alkalommal engedtek szabadon gyilkosságért elítélt terroristákat a különböző egyezkedések eredményeként, illetve a Palesztin Autonómia irányába tett „bizalomerősítő” lépések keretében. Az így szabadultak közül sokan már újra börtönben ülnek, mert ismét izraeli célpontok ellen terveztek vagy hajtottak végre merényleteket, melyek súlyos sérülésekkel, vagy halálos áldozatokkal jártak.

Amíg a kormányzó Likud és a Hábájit Hájehudi (Zsidó Otthon) számos tagja a támogatásáról biztosította a törvényjavaslatot, a baloldali ellenzék, illetve az arab pártok szövetsége felháborodásának adott hangot. A Munkapárt egyik politikusa a következőképen fogalmazott: „Ez a törvény nem az elrettentésről szól, sőt éppen ellenkező hatást érhetünk el vele. Így válhatnak hősökké a kegyetlen gyilkosok a közel-keleti radikális társadalmakban, melyek számára az emberi élet másodlagos jelentőségű. Mi azonban mások vagyunk: egy harcos és győztes társadalom, mely az erkölcsi értékeiről ismert.”

img492895

A Merec párt vezetője, Zehává Gál-On egyenesen „állami megrendelésre elkövetett gyilkosságnak” nevezte a terroristákra kiszabott halálos ítéletet, mely szerinte nem több, mint egyszerű bosszúállás, s mint ilyen, ellenkezik a zsidó és demokratikus alapértékekkel.

A főállamügyész, Jehuda Weinstein szintén nemtetszésének adott hangot, s azzal fenyegetőzött, hogy a halálbüntetés visszaállítása esetén azonnali hatállyal lemondana hivataláról.

Binjámin Netánjáhu miniszterelnök, bár a pártjában a képviselők többsége támogatná a javaslat elfogadását, nem lelkesedik az ötletért. Saját szavazóival azonban nem szívesen helyezkedne szembe, ezért az elutasítás helyett egy miniszteri bizottság felállítását kezdeményezte, melynek feladata a törvénytervezet részletes megvitatása lesz. Ez a taktikai lépés hosszú időre elnapolja a szavazást, amely így le is került a napirendről.

A törvényjavaslatot benyújtó képviselő, aki pár hónapja még kormánytag volt, úgy véli: Netánjáhu eljárása megkérdőjelezi a kormány elkötelezettségét a nemzeti érdekek iránt.

Itt elolvasható, hogy alapvetően miért ellenzi a halálbüntetést a judaizmus.