Egy tinédzser lány naplója, amelyet egy elrejtett padlásszobában írt, mára a holokauszt irodalmának egyik legfontosabb dokumentumává vált. Anne Frank története nemcsak megrázó tanúságtétel az emberi kegyetlenségről, hanem egyúttal reményteli kiáltás is az emberség megőrzéséért, még a legsötétebb időkben is.
Anne Frank naplója, amelyet több mint harmincmillió példányban adtak ki világszerte, nemcsak egy üldözött zsidó lány személyes vallomása, hanem az emberi lélek erejének és a remény kitartásának jelképe is. Írásai generációkat tanítottak empátiára, történelmi felelősségre és az emberiesség fontosságára. A dokumentum jelentőségét Scott Christianson foglalta össze.
Egy születésnapi ajándék volt a napló
Anne Frank, a német-zsidó származású kamaszlány, aki családjával együtt bujkálni kényszerült a náci megszállás alatt álló Amszterdamban, világszerte ismertté vált egyetlen naplójának köszönhetően. Miután 13. születésnapjára egy piros-fehér kockás füzetet kapott ajándékba, 1942. június 14-én kezdte el vezetni a naplót. Ez a füzet később a világ egyik legismertebb és legtöbbet olvasott holokauszt-dokumentumává vált.
A rejtőzködés idején – több mint két éven át – Anne naplószerű leveleket írt képzeletbeli barátainak, miközben elrejtve élt családjával és négy másik üldözöttel egy álcázott padlástérben, apja irodájának hátsó részében. A bejegyzések tanúskodnak egy serdülő lelkivilágáról: konfliktusairól a szüleivel, érzelmeiről egy fiú iránt, valamint egyre mélyülő gondolatairól az emberi természetről és a világ jövőjéről.
Ez teszi Anne Frank naplóját egyedivé
Ami azonban Anne Frank naplóját igazán kiemelkedővé teszi, az az a különös irodalmi érzék és megrendítő őszinteség, amellyel a reménytelen körülmények között is képes volt az emberi jóságba vetett hitét megőrizni. Egyik leghíresebb sorában így ír:
„Csoda, hogy még nem adtam fel a reményt, hiszen minden oly valószínűtlennek és meg- valósíthatatlannak tűnik. És mégis, mindezek ellenére ragaszkodom ideáljaimhoz, mert még mindig hiszek az emberi jóságban. Egyszerűen képtelen vagyok elfogadni, hogy a világon minden halálba, nyomorba, zűrzavarba torkollik.”
Anne és a rejtekhely lakói végül árulás áldozatai lettek, és 1944 augusztusában letartóztatták őket. Anne Frank 1945 márciusában, 15 évesen halt meg tífuszban a bergen-belseni koncentrációs táborban. A nyolc bujkáló közül csupán édesapja, Otto Frank élte túl a holokausztot.
A túlélő édesapa adta ki Anne Frank naplóját
A háború után Otto Frankhoz került lánya naplója, amelyet egy barátjuk mentett meg a padlásról. A férfi fáradhatatlanul küzdött azért, hogy lánya írásai nyilvánosságot kapjanak: a napló 1947-ben jelent meg először Amszterdamban. Majd 1952-ben az Egyesült Államokban és az Egyesült Királyságban Anne Frank: The Diary of a Young Girl címmel.
A könyv azóta több mint 30 millió példányban kelt el 67 nyelven. És alapjául szolgált díjnyertes színdaraboknak, filmeknek, valamint történelmi és pedagógiai kezdeményezéseknek szerte a világon. Az eredeti kéziratot a Holland Háborús Dokumentációs Intézet őrzi, mint a 20. század egyik legfontosabb irodalmi és emberi dokumentumát.
Anne Frank naplója nem csupán a múlt egyik tanúbizonysága, hanem egy olyan üzenet, amely ma is aktuális: az emberi méltóság, a remény és a szabadság értékei örök érvényűek.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.