Így emlékeztek meg Izraelben a holokauszt hatmillió zsidó áldozatáról

A holokauszt emléknapja Izrael egyik legmegrendítőbb és legünnepélyesebb napja. Szerte az országban megemlékezéseket, beszélgetéseket tartanak, a televízió és a rádió műsorai is csak ezzel a témával foglalkoznak.

A központi megemlékezés tegnap este 8 órakor kezdődött a Jád Vásemben, melynek részeként hat túlélő gyújtott meg egy-egy fáklyát az áldozatok emlékére. Az ünnepségen Benjámin Netánjáhu miniszterelnök, Reuvén Rivlin államfő és más méltóságok és vezető rabbik is részt vettek.

A fáklyákat Bella Eizenman, Saul Lubovitz, Fanny Ben-Ami, Menáchem Haberman, Szárá Sapira és Jehuda Májmon gyújtotta meg. A miniszterelnök azt mondta nekik: „Az Önök történetei borzalmas tragédiákról és elképesztő hősiességről tanúskodnak. Hideggel, szenvedéssel, megaláztatással néztek szembe, és túlélték azokat. Önök győztek. Mi győztünk.”

Netanjahu később a beszédében hangsúlyozta: „Azoknak, akik a megsemmisítésünkre törnek, éppen erről a helyről üzenem: Visszatértünk a történelem színpadára, visszatértünk a színpad előterébe, legyőztük múltbeli elnyomóinkat és Isten segítségével őket is le fogjuk győzni.” Netánjáhu a San Diego melletti Chábád-zsinagógában történt merényletről, valamint az Izraelt folyamatosan érő fenyegetésekről is beszélt, és elmondta: „A megsemmisítés fenyegetésével szemben Izrael nem hajtja meg a nyakát, hogy levágják. Azzal szemben, ami a holokauszt során történt, képesek vagyunk arra, hogy megvédjük saját magunkat, és elhatároztuk, hogy megtesszük ezt. Az izraeli hadsereg erős, a világ egyik legerősebb hadserege, és képes legyőzni az ellenségeinket.

Az államelnök a világban – Európában és Amerikában egyaránt – egyre szélesebb körben elterjedő antiszemitizmusról beszélt. „Nincs olyan, hogy valaki szereti Izraelt és gyűlöli a zsidókat, ahogyan nincs olyan sem, hogy valaki kedveli a zsidókat, de gyűlöli Izraelt. Ennek a  játéknak vége, az álarcokat le kell tépni.”

Délelőtt 10 órakor az egész országban felhangzottak a szirénák, melyek vészesen búgó hangjára két percre leállt az egész ország, fejet hajtva a soá áldozatai előtt. A szirénákat ebben az évben az izraeli Kfár Száván élő, ukrajnai származású túlélő, Ida Braunstein és unokája, Ájá Braunstein őrmester aktiválta. A 78 éves Ida a szirénák bekapcsolását „történelmi pillanatnak, a győzelem pillanatának” nevezte. Unokája hozzátette: „A holokauszt emléknapja mindig is nagyon megindító nap volt az otthonunkban, idén pedig még inkább”. 11 órakor került sor a varsói gettólázadás emlékművének koszorúzási szertartására a Jád Vásemben, majd a Kneszet hagyományaihoz híven áldozatok neveit olvassák fel.

A hivatalos állami megemlékezések záróakkordjára a Locháméj Hágetáot (Gettóharcosok) és a Jád Mordecháj kibucban kerül sor, mely települések nevüket a nácikkal szemben Varsóban harcoló zsidókról, illetve a felkelés vezetőjéről, Mordecháj Anielewiczről kapták.

A napot, ahogy fentebb említettük, az egész országban általánosan a holokauszt emlékének szentelik. Több kezdeményezés is foglalkozik azzal, hogy az áldozatok és a túlélők emlékezetét életben tartsa, ezek közül kettőt mutatunk be röviden az olvasóinknak.

Az Emlékezés a nappaliban (Zikáron báSzálon) elnevezésű eseménysorozatra évente kerül sor Izrael számos településén a soá emléknapján, illetve az azt megelőző napokban. Alapját az a felismerés jelentette, hogy a mai társadalom és a holokauszt emlékezete közötti kapcsolat egyre gyengül. Az Emlékezés a nappaliban bensőséges találkozásra ad lehetőséget az újabb generációk tagjai és a holokauszt túlélői között. Egyszerű polgárok nyitják meg a nappalijukat egy túlélő és a közösség számára, és a szervezet segítségével a résztvevők maguk teremtik meg saját élményüket és találkozásukat a túlélőkkel. Az események három részből állnak: tanúságtétel  (túlélő, második generációs túlélő, szakember, vagy film által), kifejezés (a résztvevők mondják el gondolataikat, érzelmeiket szóban, dalban, történet segítségével, vagy akár imával), megbeszélés (a szervezet széleskörű alapanyaggal segíti ezt).

Egy másik kezdeményezés a Név és gyertya (Sém veNér) nevet viseli. A szervezet célja, hogy életben tartsák a holokauszt emlékezetét, miközben a túlélők száma egyre gyorsabban fogy. A szervezet személyes emlékmécseseket oszt ki Izraelben oktatási intézményekben, és ma már név szerint lehet rendelni is gyertyákat. Céljuk, hogy hagyománnyá váljon az emlékmécsesek meggyújtása az otthonokban. Az egy napon át égő emlékmécseseket borító papíron szerepel egy-egy név, és ha ismert, akkor a meggyilkolt szüleinek, házastársának neve, származási helye, születési és halálozási dátuma, meggyilkolásának helyszíne. A hatmillió olyan nagy szám, melyet egy ember elképzelni sem tud, de egyes nevekre lebontva a mai nemzedék közelebb érezheti magát az áldozatok emlékéhez.

Gerde Oszkár, Dvorá Kotzok Bubisz, Náfáli Stern, Jura Zoifer, Cvi Metzger, Fruma Elkind, Hers Boaz, Schwarz Zoltán, Avraham Rabinowitz, Jiszráel Haber, Peszjá Werber emlékmécsese 

zsido.com

  • Küldés emailben