Mindjárt beköszönt a sábát. Ha ön buszvezető, és még úton van, jó hírünk van: itt a megoldás.
Az Egged busztársaság 402-es járata Jeruzsálemből Bnéj-Brákba tartott egy péntek délután. Ez volt az utolsó autóbusz a sábát beköszönte előtt. Az úton nagy dugó alakult ki, a sofőr pedig egyre nyugtalanabb lett. Tudta, hogy ha a torlódás tovább tart, nem ér haza a szombat beállta előtt. Még végig kellett hajtania a forgalmas városi utcákon, letenni az utasokat a számtalan megállóhelyen, majd hazajutnia Rison Lecionba a családjához.
Felhívta feleségét, és letörten közölte vele: „Úgy tűnik, Bnéj-Brákban kell töltenem a sábátot, ekkora forgalomban nem érek haza naplemente előtt.” Felesége nem örült a hírnek. „Mi az, hogy nem jössz haza? Annyit főztem és takarítottam egész nap, hogy minden készen álljon szombatra, te pedig nem leszel itt?” A férje sajnálkozott, de azt mondta, hogy nincs mit tenni.
Az első ülésen ülő vallásos fiatalember végighallgatta a beszélgetést. Odalépett a sofőrhöz, elkérte a busz mikrofonját, és így szolt az utasokhoz: „Kedves zsidók, a buszvezetőnknek komoly problémája van. Nem tud a szombat beköszöntéig hazaérni. Beleegyeznének abba, hogy csak az első bnéj-bráki megállóig vigyen el minket? Akkor talán még időben hazaérhet.”
Az utasok egyhangúlag belegyeztek, de a sofőr így szólt: „Nagyon köszönöm, hogy segíteni akarnak, de sajnos akkor sem érnék haza, ha mindenki leszállna az első megállóban, mert Rison Lecionban lakom.”
Ekkor odalépett hozzá egy másik utas, és a következő ajánlatot tette: „Nézze, én az első megálló közelében élek. Tegye le ott a buszt, üljön át a kocsimba, és vezessen haza gyorsan.”
A buszvezető elfogadta a nagylelkű ajánlatot. Az utasok mind leszálltak a város szélén, az első megállóban, a sofőr leparkolta a buszt az utas lakása közelében, átült az autójába, és még éppen haza ért a sábát beköszönte előtt.
Forrás: Hidabrut