Korábban beszámoltunk arról, hogy a Nemzetközi Űrállomáson februárban megkezdődött a nagy izraeli csicseriborsó-termesztő kísérlet. A kutatás arra a kérdésre keresi a választ, hogy hogyan lehet kontrollált körülmények között fenntartható élelmiszerforrást biztosítani a jövő asztronautáinak.
A ynet beszámolója szerint a kísérlet jóval sikeresebb, mint remélték. Úgy tűnik, a csicseriborsó-palánták szeretik a súlytalanságot, mert a megszokott földi növekedésnél sokkal gyorsabban fejlődnek. A gondosan összeválogatott 28 izraeli csicseriborsó szem közül 26 kicsírázott. Elképzelhető tehát, hogy ez lesz az első termény, amelyet nagy mennyiségben termesztenek és fogyasztanak majd az űrben.
„Örömmel jelentem be, hogy a kísérlet sikeressége felülmúlta az elvárásainkat”
– mondta Dr. Jonatán Weintraub, a NASA-val együttműködő Aviv Labs alapító vezérigazgatója, aki azt hangsúlyozta, hogy a történelem során most először sikerült csicseriborsót kicsíráztatni és nevelni az űrben.
A 35 éves férfi a SpaceIL egyik alapítója volt korábban. Ez a start-up volt az, amelyik három évvel ezelőtt, 2019 áprilisában megkísérelte a Berésit nevű űrhajó holdra szállását.
Az űrben nevelt csicseriborsókkal párhuzamosan ezer izraeli osztályteremben kezdtek csicseriborsó csíráztatásába a Nemzetközi Űrállomásra küldött szemek kontrollcsoportjaként. Így derült ki, hogy a súlytalanságban gyorsabban nőnek a csicseriborsók, mint olyan környezetben, ahol érvényesül a gravitáció hatása.
„A növekedés üteme minket is meglepett és folytatni fogjuk ezt a kísérletet. A magok később visszatérnek majd a Földre” – mondta Dr. Weintraub.
Erre júniusban kerül majd sor, addig is fémdobozban, lehűtve tárolják őket. A csapat természetesen nehézségekkel is szembetalálta magát. Ezek közé tartozik, hogy a növény nemcsak felfelé nő, hanem sokszor oldalirányban indulnak el a szárak, és ha betöltötte a rendelkezésére álló teret, nem nő tovább.
Dr. Weintraub és csapata már a jövőbe tekint. A Holdon is szeretnének megpróbálkozni a csicseriborsó csíráztatásával, ahol a földi gravitációnak csupán a hatoda érvényesül. Abban bíznak, hogy ennyi elég ahhoz, hogy a szárak a megfelelő irányba nőjenek.
„Terveink szerint a mostanihoz hasonló üvegház-dobozt küldünk a Holdra, így a csicseriborsó lehet az első olyan táplálékféleség, amely másik égitesten nő.”
Átmenetként júniusban üres üvegházat küldenek féléves föld körüli útra, hogy tanulmányozhassák azokat a változásokat, melyeket a kozmikus sugárzás és a vákuum okoz. „Ha az űr nagy kihívást jelent a táplálékok szempontjából, akkor a Hold és a Mars még annál is nehezebb feladat… A jövőbeli kolóniákban növényeket esznek majd és újra kell hasznosítaniuk mind a vizet, mind pedig a levegőt. A mérhetetlen távolságok miatt nem küldhetünk a kolóniákra újabb és újabb szállítmányokat. Ezért olyan fontos, hogy magas tápértékű növényeket tudjunk termeszteni a Földön szokásosnál rövidebb idő alatt. A csicseriborsó fontos lehet a Holdra és a Marsra tartó jövőbeli úttörők számára és közismert, hogy ahol humusz van, ott élet is van” – zárta szavait a szakember.
Címlapkép: Skyler Smith on Unsplash