Egy amerikai történész kutatásai szerint:

HETVENHÉT ZSIDÓ TISZTJE VOLT HITLERNEK

A “zsidó” megjelölés sok esetben nem a Háláchá, hanem a nürnbergi fajvédő törvények szerint értendő. Ezek lényege az volt, hogy az számított “árjának”, akinek legfeljebb egy nagyszülője volt zsidó. A Wehrmacht magas rangú tisztjei körében persze ezzel sem lett volna szabad megelégedni, sokkal szigorúbban kellett volna ellenőrizni a “fajtisztaságot”, de – mint az alábbiakból megtudjuk – ez nem minden esetben történt meg: származás tekintetében a náci elit hajlandó volt szemet hunyni egyes esetekben.

Mindenki ismeri azt a történetet, amelynek főszereplőjét, Fritz Lang filmrendezőt a náci vezérkar Amerikából szerette volna hazavinni és a rendszer “hivatalos” filmrendezőjévé kinevezni (Hitlernek különösen az általa tökéletesen félreértelmezett sci-fi, és korának egyik legnagyobb szuperprodukciója, a Metropolis tetszett). Lang azzal utasította el a megtiszteltetést, hogy ő aligha jöhet szóba, mivel anyai ágon zsidó. Erre reagált Göring a hírhedtté vált mondattal: “Hogy ki zsidó, azt én döntöm el.”

Ez pontosan így is volt – derül ki Bryan Rigg, a fiatal, 25 éves, amerikai történész (aki jelenleg a Cambridge-i Egyetemen dolgozik) múlt decemberben részben a Daily Telegraphban publikált tanulmányából, mely arra mutat rá, hogy a náci rezsim urai, ha érdekük úgy kívánta, igen rugalmasan kezelték a nürnbergi törvényeket, és többeket felmentettek a hátrányos származás okozta következmények alól, ha úgy látták, az illetők hasznosak lehetnek számukra.

A legérdekesebb figura kétségkívül Dr. Ernst Bloch vezérőrnagy volt, akinek apja, Dr. Oscar Bloch, vitathatatlanul zsidó volt.

Ernst Bloch 1939. szeptemberében, tehát a világháború első napjaiban, járt egy hírszerző csapat élén Varsóban. Ha főnökei megtudták volna, mit tett ott, bizonyára elcsapták volna az állásából, hiszen az “ármányos zsidó vér” az övéihez húzott: Bloch tábornok segített az akkori lubavicsi rebbének, Joszéf Jicchák Schnéursonnak Amerikába emigrálni. Ezt a történetet – hogy Schnéursont egy náci tábornok menekítette meg a biztos haláltól – már régóta mesélik a Chábád-chászidok, ám annak a történészek eddig nem adtak hitelt. Rigg most ezt tanulmányával bizonyította.

Rigg meginterjúvolta azt a Helmut Schmidtet is, aki az NSZK 1974-1982 közötti kancellárjaként vonult be a világtörténelembe. Most azt is megtudhattuk: fiatalon annak ellenére lehetett a Luftwaffe hadnagya, hogy egyik nagyapja zsidó volt. Schmidt maga azt mondta, a család ezt őelőle is eltitkolta, és csak tinédzserkorában szerzett tudomást származásáról, már a Hitlerjugend aktív tagjaként. A fiatal Schmidtnek sikerült a titkot megtartania magának, már csak azért is, mert apja házasságon kívüli viszonyából származott.

Rigg azt állítja, hogy hetvenhét volt náci tisztről tudja bizonyítani így vagy úgy a zsidó származást. Köztük két tábornok, nyolc altábornagy, öt vezérőrnagy és huszonhárom ezredes szerepel. Ők egyaránt szolgáltak a hadseregben, a haditengerészetnél vagy a légierőnél.

A legmagasabb rangú Erhard Milch tábornok volt, Hermann Göringnek a helyettese, akit Hitler maga utódjának választott. Mind Hitler, mind Göring tudták, hogy a tábornok apja, Anton Milch zsidó – s hogy ezt a tényt eltitkolják, egyszerű okmányhamisítást követtek el. Egy Rigg által fellelt, 1935. augusztus 7-én kelt dokumentum szerint Hitler és Göring “kimondták”, hogy Milch tulajdonképpen nem is az apja fia volt, hanem anyja és anyai nagybátyja viszonyából származott, ennél fogva tehát árja. Az 1972-ben elhunyt Milch háborús bűnős ként volt jelen a nürnbergi tárgyaláson, ahol börtönbüntetésre ítélték. Tíz évet töltött rács mögött, 1955-ben szabadult.

Jehuda Bauer professzor, a Jád Vásém Holocaust Tanulmányok Központjának igazgatója szerint az új kutatások maguk megalapozottak, de az azt kísérő szenzációhajhászás viszont már kevésbé. Bauer szerint nem meglepetés, hogy a német hadseregben több ezer olyan katona szolgált, akinek ereiben zsidó vér is csörgedezett. Ezek az emberek magukat teljes mértékben németnek nyilvánították. Nem meglepetés – mondja a professzor – “a Milchről vagy Schmidtről szóló információ sem. Az, hogy Milch zsidó származású, már a nürnbergi perben felmerült.”

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 15. szám – 2014. július 28.