Az élet körforgásában a zsidó névadás egy komoly, spirituális jelentőségű pillanat, melyet nem lehet félvállról venni.
Az újszülött gyermek elnevezése egyszerű feladatnak tűnik, mégis óriási felelősséggel jár. A Bölcseink szerint a héber név az a csatorna, amelyen keresztül az Örökkévaló életerőt és áldást ad az embernek. A misztikus hagyomány szerint a szülők ilyenkor Isten-i sugallatot kapnak, hogy a megfelelő nevet válasszák. Ismerje hát meg a zsidó névadás legfontosabb pontjait Yehuda Shurpin rabbi írásából.
Zsidó névadás, de mikor?
A héber név az ember lelkének része, amely meghatározza kapcsolatát az Örökkévalóval. A hagyomány szerint a zsidó névadás előtt a szülők különleges Isten-i sugallatot kapnak a névválasztáskor, ezért ez a döntés kizárólag az ő joguk.
A fiúkat általában a briszen (brit milán), vagyis a körülmetélés alkalmával nevezik el. De ha az egészségügyi okok miatt (legtöbbször sárgaság miatt) később kerül sor a szertartásra, egyes közösségekben korábban is elnevezik, rabbi útmutatása alapján.
Míg a fiúkat rendszerint 8 napos korban, addig a lányokat rendszerint akkor nevezik el, amikor az édesapa először hívják fel a Tórához valamely közös ima alkalmával, ahol a gábáj imát mond az anya és a gyermek egészségéért, majd kihirdetik az újszülött nevét. A Tórát – ha nincs ünnep, akkor – szombaton, hétfőn és csütörtökön olvassák többször olvassák. A Chábád szokás szerint a lehető legkorábban elnevezik a lányokat.
Ki dönt a névről?
A névválasztás kizárólag a szülők joga, ebbe senkinek, még a nagyszülőknek sem illik beleszólni. Ha pedig valaki felnőttként még nem kapott héber nevet, maga döntheti el, melyik nevet választja. Ha a szülők nem tudnak megegyezni, sok közösségben felváltva választ az anya és az apa neveket. A legfontosabb, hogy békében döntsenek, mert a vita lelki kárt okozhat a gyermeknek!
Meg kell említeni, hogy nem kötelező, hogy a névadáson mindkét szülő jelen legyen. Gyakran az édesanya még lábadozik, így nem tud részt venni a fontos eseményen. Ha pedig még az édesapa sem tud jelen lenni, akkor megbízhatnak valakit, aki a zsinagógában a nevükben elnevezi a gyermeket.
Kiről kapja a héber nevet a gyermek?
A hagyomány szerint szép gesztus elhunyt rokonokról vagy igaz emberről (cádik) elnevezni a gyermeket, mert a név pozitív hatással lehet a jellemére és sorsára. Ugyanakkor fontos, hogy ne adjunk nevet olyan ember után, aki gonosz vagy erkölcstelen volt, mert a név rossz irányban is befolyásolhatja a gyermeket.
Az askenáz szokás szerint nem neveznek el újszülöttet élő személyről, míg a szefárd hagyományban éppen megtiszteltetés, ha egy nagyszülőről még életében kap nevet egy unoka.
Sokan választanak nevet az aktuális hetiszakasz szerplői vagy eseményei alapján. Ha például a gyermek a Smot hetiszakasz idején születik, gyakori a Mose vagy Mirjám név.
Lehet-e hibázni zsidó névadáskor?
Bizony, előfordulhat, hogy félreértésből rosszul jegyzik fel vagy mondják ki az újszülött nevét. Ilyenkor mielőbb rabbihoz kell fordulni, aki segít a helyreigazításban.
Bizonyos, különleges esetekben, például súlyos betegség esetén – az Örökkévaló mentsen ettől – a rabbi útmutatása szerint új, kiegészítőnevei is lehet adni az embernek. A név ugyanis szorosan összekapcsolódik az ember lelkével és sorsával.
A borítóképen egy brisz névadó pillanata. Forrás: MENAHEM KAHANA / AFP.
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.