Az izraeli Turisztikai Minisztérium három, egymástól egészen eltérő jellegű kistelepülést jelölt az ENSZ égisze alatt működő Turisztikai Világszervezet „turisztikai szempontból a legjobb falu” elnevezésű listájára – írja a Haaretz.
A tizenhét jelentkezőből Káfr Kámá, Neot Szmádár és Cipori kapott lehetőséget a megmérettetésre. A Turisztikai Világszervezet célja, hogy a falusi turizmus fejlesztésével csökkentse a társadalmi egyenlőtlenségeket, megelőzze a vidéki területek elnéptelenedését, növelje a kistelepülések egymás közötti kommunikációját, óvja a biodiverzitást és a kulturális örökséget.
A versenyre olyan települések nevezhetnek, amelyek lakossága nem éri el a tizenötezer főt, régi helyi hagyományokat őriznek és tagjai azonos értékrend és életstílus szerint élnek. A végső döntést a Turisztikai Világszervezet tanácsadó testülete hozza meg júliusban és augusztusban, eredményt októberben hirdetnek.
„Ez egy nemzetközi kezdeményezés, melynek segítségével Izrael, illetve egy izraeli falu a világhírű turisztikai desztinációk közé emelkedik. Ezért kiemelten fontos, hogy gyönyörű és nagy turisztikai potenciállal rendelkező izraeli települések kerüljenek fel a listára. A címnek következtében megindulhat a turisták áradata. Ez nagy bevételt, új munkahelyeket és újfajta bevételi forrásokat teremt, ami igen fontos az ország központi régiójától távol eső vidékeken” – mondta Joel Ravozov turisztikai miniszter, aki egy héttagú bizottsággal együttműködve döntött a három falu kiválasztásáról. A falvak szakemberek segítségét vehetik igénybe, hogy a megmérettetésen minél jobb benyomást keltsenek.
A három kistelepülés Izrael három teljesen különböző arcát mutatja be. Káfr Kámá egy cserkesz falu, Neot Szmádár egy alternatív életstílust követő kibuc, Cipori pedig egy tradicionális mosáv Izrael egyik legfontosabb régészeti lelőhelye közelében.
Káfr Kámá, a két izraeli cserkesz falu egyike, Izrael északi régiójában fekszik, nem messze a Tábor-hegytől és a Kineret-tótól, gyönyörű természeti környezetben. A települést 150 évvel ezelőtt alapították a Kaukázusból bevándorló, magukat adigének nevező muszlim cserkeszek. A faluban 3500 ember él, s mindannyian őrzik egyedi kultúrájukat és nyelvüket. Káfr Kámá központjában egy jellegzetes, nyolcszögű minarettel ékesített mecset áll. A település legrégebbi része őrzi a falu erőd jellegét és a hagyományos kaukázusi épületek stílusát. A faluban múzeum működik és rendszeresen tartanak folklór programokat.
Neot Szmádár mindentől távol, az Árává-sivatag déli részén fekszik, a „semmi közepén”. A legközelebbi város, Éjlát 70 km-re található. Mindössze kétszázan lakják. A kibucot harminc éve alapította Joszef Szafra, egy bohém életét élő színpadi szerző. A településen élők célja, hogy „folyamatosan tanuló közösségek építsenek, ahol fontos szerep jut az emberek közötti együttműködésnek, a sivatagi körülményekhez alkalmazkodó épületeknek, az újrafelhasználásnak és a víztakarékosságnak”. A kibucot az egyik alapítóról, Szmádár Szafráról nevezték el, aki autóbalesetben vesztette életét. A település jellegzetességei a széltornyok, melyek áram nélkül hűtik a közösségi tereket egy olyan vidéken, ahol nyáron jóval negyven fok fölé emelkedik a hőmérséklet. A kibucban emellett egy különleges stílusban megépített művészeti központ is működik. A lakók korábban elzárkóztak a turisták fogadásától, ma már azonban szívesen vezetik őket körbe az ökológiai elvek mentén működő közösségben, a kecskefarmon és az organikus módszerrel nevelt datolya-, olíva- és szőlőültetvényeken, illetve a borászatban. Vegetáriánus éttermet is üzemeltetnek, ahol a kibuc földjeiről származó terményeket is meg lehet vásárolni.
Cipori – Káfr Kámához hasonlóan – Galileában fekszik, Názárettől délre. Ezer lakosa mezőgazdaságból él vagy turisztikai szolgáltatásokat nyújt. A falu határában található a világhírű Cipori Nemzeti Park, ahol a zsidó, a görög, a római, a bizánci és a muszlim uralom idejéből is páratlan leletanyag került elő. A Misna és a Talmud korában fontos zsidó település állt itt, ahol a legnagyobb bölcsek fejtegették a tant. A közelben fekszik a festői Álonim erdő és számos túraútvonal, illetve jelentős keresztény emlékhelyek.
Fotó: Haaretz