Támuz 17. (idén július 13.) böjtjével kezdetét veszi a zsidó naptár egyik legmeghatározóbb időszaka, amely nemcsak a múlt fájdalmára emlékeztet, hanem arra is, hogyan lehet a legmélyebb gyászból is építkezni.
Elkezdődött a három hét, amely minden évben emlékeztet a jeruzsálemi Szentély pusztulására, és arra a kapcsolatra, amelyet az Örökkévalóval újra kell építenünk. A zsidó hagyomány szerint több mint nyolc évszázadon át állt Jeruzsálem központjában a Szentély, a világ spirituális tengelye, az a hely, ahol az ég és a föld találkozott. A Tóra 613 parancsolata közül közel kétszáz ennek a szent helynek a működéséhez kötődött. Lerombolása ezért nem csupán történelmi esemény volt, hanem az isteni közelség elvesztésének mély, máig ható traumája.
A három gyászhét
A Szentély siratása a mindennapjainkban is megjelenik (a falon befestetlenül hagyott felület, vagy az esküvőn eltört pohár „zécher leMikdás – a Szentély emlékére”), és évente három hetet szánunk teljes mértékben az elveszített Jeruzsálem siratására. A támuz hó 17. napjától áv hó 9-ig tartó, héberül sloset hásávuotnak, vagy béjn hámécárimnak, jiddisül drájvochennek nevezett gyászidőszakban sok negatív esemény történt a zsidókkal a történelem során, Jeruzsálem pusztulásán kívül is. Ennek megfelelően ebben az időszakban nem tartanak esküvőt, nem zenélnek, illetve nem hallgatnak élő zenét, nem vágatnak hajat, nem borotválkoznak, illetve nem vesznek új ruhát, vagy nem fogyasztanak abban az évben még nem kóstolt gyümölcsöt.
A böjt jelentősége
Az időszak nyitónapja, támuz 17. napja – siváászár betámuz – a kisebb böjtök közé tartozik. A böjt célja, hogy kiemelje a lerombolt Bét Hámikdás hiányát, illetve a pusztulást követő szétszóratás szomorúságát. A Rebbe tanításaiban újra és újra hangsúlyozta, hogy ezekben a napokban nem elég csak gyászolni, hanem aktívan kell keresni a kapcsolatot a Tórával és a jótettekkel. A javaslata szerint ilyenkor különösen fontos a Szentély építésére vonatkozó tórai szakaszokat tanulmányozni, nem nosztalgiából, hanem előkészületként arra a pillanatra, amikor a prófécia szerint valóban újjáépül a Harmadik Szentély. A rabbinikus hagyomány ugyanis úgy tartja, hogy maga a tanulás is építő erejű. Ezékiel próféta idejében az Örökkévaló világosan közölte: még ha népe száműzetésben is van, nem szabad elhagyni a Szentély ügyét, mert annak tanulmányozása olyan, mintha már meg is épült volna. Ez az a szemlélet, amely szerint a gyász nem bénít, hanem elindít valamit.
A hagyomány szerint öt szomorú esemény történt ezen a napon, melyek részben a Szentélyhez kapcsolódnak: a polgári időszámítás szerinti 69-ben a római ostromlók áttörték Jeruzsálem falait (ez vezetett 3 héttel később a második Szentély pusztulásához), részben más korszakokban történtek – például Mózes ekkor jött le a Szináj-hegyről, meglátta, hogy a zsidók az aranyborjút imádják, ezért széttörte a kőtáblákat.
A böjt idén július 13-án hajnali 2:32-kor kezdődik és július 13-án este 21:18-kor ér véget.
Az újjászületés kezdete
A három hét csúcspontja, tisá beáv, egyszerre jelképe a veszteségnek és a reménynek. A hagyomány szerint ezen a napon nemcsak a Szentély pusztult el, hanem ezen a napon születik meg a messiás is. A gyász tehát egyúttal az újjászületés kezdete.
A zsidó naptár
A zsidó naptár ezen időszaka nem a beletörődésről, hanem a belső munkáról, az elköteleződésről és a jövő reményéről szól. Ahogy Jeremiás próféta írja:
„Akkor örülni fog a hajadon körtáncban meg ifjak és vének egyaránt; átváltoztatom gyászukat vígsággá, megvigasztalom és megörvendeztetem őket bánatukban.”
Mit (nem) teszünk támuz 17-én?
- Az esthajnalcsillag feljövetelétől az este beálltáig nem eszünk és nem iszunk.
- Betegek, gyermekek (fiúk 13, lányok 12 éves kor alatt), terhes nők és szoptató anyák nem böjtölnek.
- A zsinagógában szlichot (bűnbánó) imát mondanak, valamint Ánénut és Ávinu Málkénut is, a Tórából pedig az aranyborjú történetét olvassák fel reggel és délután is. Háftárának Jesája könyvéből olvassák fel a szentélyszolgálat újrakezdéséről szóló részt.
- A böjtnapok olyan, különleges időszakokat jelentenek, melyeken az Örökkévaló fokozott mértékben várja a megtérésünket. A nap nem csupán szomorúságot, hanem lehetőségeket is magában hordoz: lehetőséget arra, hogy helyrehozzuk a Szentély pusztulásának kiváltó okát, siettetve ezáltal a végső megváltást és a messiási idők elkövetkezését.
- A munka megengedett, de tartózkodunk a zenehallgatástól, a zenéléstől és más, örömteli elfoglaltságoktól. Ha valakinek egészségügyi okokból szabad ennie, lehetőleg ne édességeket, hanem rendes ételt fogyasszon.
- Fürdés, illatszerek használata és bőrcipő viselése megengedett.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.