Miért énekeljük örömmel a Hálélt az ünnepeken, és miért marad el éppen ros hásánákor és jom kipurkor, és vajon mit jelent, amikor csak a „fél Hálélt” mondjuk el?
Hálél hangzik el peszách és szukkot minden napján, smini áceretkor, sávuotkor, hanuka napjain, valamint minden hónap első napján, ros chodeskor. De vannak meglepő kivételek. Lássuk ennek a különleges zsidó imafüzérnek a lényegét.
Hálaadás zsoltárokba foglalva
A zsidó ünnepek egyik legszebb és legvidámabb imafüzére a Hálél, amely a reggeli imarend kiemelkedő része. A 113–118. zsoltárokból álló imafüzér neve szó szerint hálaadást jelent, és áldás vezeti be, illetve zárja le.
A Hálélt hagyományosan vidám dallamokkal éneklik. Ahol ezt a vallási előírások lehetővé teszik – vagyis például nem szombaton vagy főünnepen –, még hangszerek is kísérhetik az éneklést. Különösen népszerűek Carlebach rabbi dallamai.
A Hálél helye is pontosan meghatározott: mindig a reggeli főima, a Smone Eszré után következik. A szfárádi és haszid hagyomány szerint a peszáchi szédert megelőző esti imában is elhangzik, míg az askenáz közösségekben a Hágádá részeként éneklik végig a zsoltárokat.
Amikor a Hálél elmarad
Éppen az év legszentebb napjain, ros hásánákor és jom kipurkor nem mondunk Hálélt. A Talmud szerint nem illik örömteli dicséreteket zengeni akkor, amikor „a Király az ítélet trónján ül”, és az emberek sorsa még eldőlésre vár.
A Hálél felszabadult, ünnepi hangulata egyszerűen nem illik a félelmetes napok bűnbánó légköréhez.
Purimkor szintén nincs Hálél. Ennek egyik magyarázata szerint a csoda Izrael földjén kívül történt: a zsidók ugyan megmenekültek az életveszélytől, de továbbra is száműzetésben, idegen uralom alatt éltek.
Mi a különbség a „teljes” és a „fél” Hálél között?
A Hálélnek két változata van: a teljes Hálél és a fél Hálél. Utóbbi néhány zsoltárrészletet kihagy, valójában azonban csak mintegy 15 százalékkal rövidebb.
A rövidített változatot peszách félünnepein és utolsó napján, valamint ros chodeskor mondjuk. A szfárádi hagyományban ilyenkor a Hálélt keretező áldások is elmaradnak.
Felmerülhet a kérdés: ha szukkot minden napján teljes Hálélt mondunk, miért rövidítjük meg peszáchon?
Miért más peszách és szukkot?
A válasz részben a jeruzsálemi Szentélyben bemutatott áldozatokhoz kapcsolódik. Szukkot minden napján eltérő összetételű és számú áldozatokat mutattak be, ezért minden nap önálló ünnepnapnak számított. Peszách második napjától az ünnep végéig viszont ugyanazt az áldozatot mutatták be, így ebből a szempontból az egész időszak egyetlen ünnepnek számított.
Van egy másik, mélyebb magyarázat is. A midrás szerint Egyiptom pusztulását is kísérte a zsidó nép szabadulása. A Talmud úgy fogalmaz, hogy amikor az egyiptomiak a tengerbe fulladtak, Isten még az ünneplő angyalokat is csendre intette:
„Teremtményeim a tengerbe fulladnak, ti pedig a dicséretemet akarjátok zengeni?”
Örülhetünk az ellenség pusztulásának?
Ez azonban nem jelenti azt, hogy a zsidó hagyomány minden esetben elutasítaná az ellenség veresége feletti örömöt.
A midrás szerint amikor Isten megbünteti a gonoszokat, neve ezáltal megdicsőül és megszentelődik a világban. A Biblia hálaénekei között is számos olyan akad, amely Izrael ellenségeinek vereségéhez kapcsolódik. Gondoljunk csak Mózes Tenger dalára, amelyet egyébként minden reggel elmondunk a reggeli imában. A Talmud szerint a zsidó nép éppen a Vörös-tengeren való átkelés után énekelte először a Hálélt.
Hasonló hálaének kapcsolódik Debóra és Bárák győzelméhez, illetve Dávid király több énekéhez is.
A Talmud még Chizkija király történetében is ezt a kérdést veti fel: a király azért nem válhatott a Messiássá, mert nem énekelt hálaéneket akkor, amikor Szánchériv 185 ezer katonája egyetlen éjszaka alatt elpusztult.
Nem mindegy, kiről van szó
Bölcseink különbséget tettek a személyes ellenség és a közösséget fenyegető ellenség között. Egy személyes ellenség pusztulásának ünneplése más megítélés alá esik, mint amikor egy egész népet veszélyeztető fenyegetés szűnik meg.
A Hálél így nem egyszerűen örömteli énekek sora. A hála, az öröm, a megmenekülés és az Isten-i gondviselés gondolata kapcsolódik össze benne, miközben maga a zsidó hagyomány arra is emlékeztet, hogy az örömnek vannak határai.
Boldog és örömteli Hálél-éneklést mindenkinek!
Borítókép: Wikipédia, AI színezéssel.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.