Izraeli körképünk következő állomásához érkeztünk Cfátra (Tzfat), amely Izrael északi részén helyezkedik el, 900 méter magasan, ezzel az ország egyik legmagasabban fekvő települése. A várost Felső-Galilea sűrű fenyőerdői ölelik körbe, magaslati pontjairól pedig csodás panoráma nyílik Tibériásra és a Kineret-tóra.

Mivel a túlnyüzsgő Tel-Avivban élek, szeretek néha csendesebb vizekre evezni, így került fel listámra Cfát is. Többen is említették korábban, hogy nagyon hasonlít Jeruzsálemhez, de sokkal nyugodtabb itt az élet. Így hát fogtam magam, buszra szálltam és nagyjából három órányi utazással meg is érkeztem a célpontba.

Figyelem! Arra ügyeljen, hogy Cfátot a táblákon és a térképen Safedként keresse, ugyanis ezt tüntetik fel általában mindenhol. A település a nagyobb metropoliszok közül Haifához esik a legközelebb, nagyjából 70 kilométerre, Tel-Aviv-tól 170, Jeruzsálemtől pedig 210 kilométerre fekszik. Ha autó hiányában közlekedik, érdemes a Moovit nevű alkalmazással útvonalat tervezni, ami telefonra is letölthető és még a fizetés is intézhető az appon keresztül. Ez azért fontos, mert a buszokon nem lehet jegyet venni, hanem egy mágneskártyát kell kiváltani, amit telefonos alkalmazáson keresztül vagy a kijelölt pontokon lehet feltölteni. 

Első benyomás

Megérkezésem első pillanatában tudtam, hogy egy különleges helyen járok. Elfogott a környék misztikus hangulata és történelmi jellege. Emellett minden olyan csendes volt: lehetett hallani a levegő fúvását, a madarak csicsergését és ami még szokatlanabb, a saját gondolataimat is. 

A macskaköves utcák valóban Jeruzsálemre emlékeztettek, viszont nem volt az a megszokott rohanás, senki sem sietett sehova.

Cfát fellendülése a 16. században kezdődött, ebben az időben telepedtek itt le a spanyol inkvizíció elől menekülő nagy kabbalisták és rabbik – így vált a zsidó misztika és a kabbala központjává. A város történelme azonban sokkal korábbra, a Jeruzsálemi Szentély idejéhez nyúlik vissza. A Jeruzsálemi Talmud szerint Cfát egyike annak az öt helynek, ahol tüzet gyújtottak az ünnepek és az újhold meghirdetésére. 

A cfáti temető

Először a cfáti temetőt néztem meg, ide hosszú, kacskaringós lépcsősorok vezetnek. Rengetegen járnak ide imádkozni, a férfiak jellemzően hangosan skandálnak. Ez utóbbi nagyon inspirálóan tud hatni ha valaki elmélyülten szeretne imádkozni, vagy csak egy különleges, spirituális élményre vágyik. Szokás a sírhelyeknél cetliket is elhelyezni, melyekre kérések, imák kerülnek, hasonlóan a jeruzsálemi Siratófalhoz, vagy a Rebbe sírjához

Temérdek cádik nyughelye is található itt, többek között: Jicchák Luria (1534-1572), akit a kabbala spirituális ősatyjának tartanak, illetve Joszéf Káró is (1488-1575), a Sulchán Áruch szerzője.

Az óváros

A temető után az óváros felé vettem az irányt, ahol szinte egymás mellett sorakoznak a zsinagógák. Többek között érdemes meglátogatni az Ashkenazi HaAri zsinagógát, amit a 16. században a szefárd negyedben alapítottak Spanyolországból kiűzött zsidók. A sul Jicchák Luria után kapta a nevét, akit Ári Hákádosnak (szent oroszlán) neveztek. Érdekesség, hogy a közösség kint a zsinagóga előtt szokta köszönteni a szombatot, így amikor a Lecha Dodi című dalnál nyugat felé kell fordulni, akkor az épület ajtaja felé néznek. A zsinagóga most is nagyon aktív, a látogatásom alatt is folyt az ima.

A közelében helyezkedik el a Beit Midrash HaAri nevű imaház, ahol gyönyörű rózsaablakok díszelegnek. Figyelemre méltó lehet még az Abuhav és a Joszef Káró zsinagógát is. A látogatásom során a Joszef Káró zsinagóga sajnos épp zárva volt. Azt mondták, hogy megéri ezeket a helyeket előre felhívni, mert csak a péntek esti és a szombati imák alatt biztos a nyitva tartásuk. 

A környéken hemzsegnek a galériák és a judaika boltok, melyekben az átlagos daraboknál egy picit különlegesebb alkotásokra lehet itt számítani. Ékszerektől kezdve, olaj- és akvarellfestményeken át mindenféle művészi kegytárgyakat lehet beszerezni. A portéka végtelen, akár órákat is el lehet tölteni a galériákban. Még női táleszt is láttam az egyik helyen. A galériák többsége szorosan egymás mellett húzódik az Arlozorov és a Beit Yosef utcákban. 

A magaslati levegőnek köszönhetően hamar megéhezik az ember, szerencsére rengeteg kulináris élmény közül lehet választani. A vegetáriánusok és vegánok figyelmébe különösen ajánlom a Tree of Life nevű helyet. Édes és sós harapnivalókra egyaránt van lehetőség. Én egy csokis sütit próbáltam ki és nagyon finom volt, annyira, hogy képet már nem is sikerült készítenem. Az étterem beltéri és kültéri ülőhelyekkel is rendelkezik.

Másik személyes kedvencem a Lahuhe Original Yemanite Food Bar, ahol a kiszolgálás és az ízélmény is páratlan volt. A hangulatról az étterem szakácsa és tulajdonosa, Ronen gondoskodik.

A lahuhe mellett megkóstoltam a qat nevű jemeni italt, ami Ronen szerint a Coca-Cola egészséges változata, hatása enyhén élénkítő. Az étterem különleges fűszereket és olajokat is árusít, így egy kis szuvenírt is magával vihet az ember. A lahuhe ára itallal együtt 50-60 sékel körül van, ami nagyjából 5-6 ezer forintot jelent. Ez izraeli viszonylatban átlagosnak mondható. Az étterem tejes és vegán opcióval is rendelkezik. 

A Lahuhe Original Yemenite Food Bar hangulat felelőse, Ronen

Ronen jemeni származású és nagyon mélyen kapcsolódik a zsidó hagyományhoz. Ez talán Cfáton nem is olyan meglepő. Ezt a gyakorlatban úgy kell értelmezni, hogy nemcsak a lahuhékat készítette el, de egy rövid tanítással is megajándékozott. Leült az asztalomhoz és a nevemről kérdezett, majd úgy fogalmazott:

A név olyan, mint a DNS, magában hordoz egy esszenciális üzenetet a személyiségünkről és meghatározza, hogy merre tartunk.

Az étteremmel szemben egy nagyon izgalmas programlehetőség vár a látogatókra: itt lehet lemenni a föld alatti alagutakba, ami a város alatt húzódik. Ez a 700 négyzetméteres terület a Livnot U’Lehibanot nonprofit szervezet gondozása alatt áll. 2011 óta dolgoznak azon önkéntesekkel együttműködve, hogy a régi építményeket, közösségi tereket, föld alatti helyiségeket látogathatóvá tegyék a turisták számára.

Engem Ronen vezetett körbe, mivel jól ismeri a helyi történelmet. Elmondása szerint két korábbi földrengés rázta meg Cfátot, emiatt helyezkedik el a jelenlegi lakónegyed fentebb, mint az alagutakban található építmények. Ezeket szinte maga alá mosta a város. Viszont a szervezetnek köszönhetően nagyon sok érdekes részt tártak fel. Láttam több száz éves mikvét, edényeket, de még cipőket is. Egy ősi kősütőt is találtak, ami körülbelül 100 évvel ezelőttig a helyi közösség pékségeként szolgált. Ma bárheszsütésre használják különböző workshopok keretében. 

A Livnot U’Lehibanot szervezet működteti a cfáti Látogatóközpontot is, ahol egy történelmi kiállítás látható, valamint hasznos anyagokat lehet beszerezni az utazáshoz, például térképeket, útikönyveket és még egy 10 perces történelmi előadást is meg lehet nézni. A központ az Alkabetz utca 17. szám alatt található, az Ashkenazi HaAri zsinagóga mellett.

Szintén a zsinagóga közelében helyezkedik el a cfáti gyertyabolt, ahol igazi ritkaságokra lehet bukkanni. Eredetileg a zsidó szertartásokhoz készítettek itt gyertyákat, például a szombati, a hanukai vagy a hávdálá gyertyákat. Ezeket most is meg lehet találni bőséges választékban, de a hely kibővült más rendhagyó portékákkal is. Ilyen például a rabbikat vagy állatokat ábrázoló színes gyertyák és szuvenírek. Különleges, kézzel készült szombati gyertyákat már 10 sékelért is lehet venni, ami nagyjából 1000 forintnak felel meg.

Ha angol nyelvű zsidó irodalomra vágyna, akkor a Torah Gems könyvesboltot is nézze meg, ami a Jeruzsálem utca 37. szám alatt található. Rengeteg vallási témájú könyv megtalálható itt, új kiadások és használt könyvek egyaránt. Sőt kétnyelvű imakönyvek, Tórák és Tánáhok is beszerezhetők. A boltban dolgozó hölgy nagyon segítőkész, érdeklődési kör alapján szívesen ad személyre szóló ajánlást is.

A legszebb cfáti kilátó

Végül, de nem utolsó sorban a város magaslati pontját a cfáti Citadellát csodáltam meg. Azért is jó a séta végére hagyni, mert a lemenő nap sugarai csodálatosan világítják meg a környező tájat.  A kilátóból megpillantható a Kineret és Felső-Galilea hegyei, beleértve a Meron-hegyet és a Golán fennsík egyes részeit. A kilátóban egy emlékmű is elhelyezkedik, amely a függetlenségi háborúban elesett katonáknak állít emléket.

Természetesen ez korántsem minden, Cfát számos más látnivalót tartogat magában. Éppen ezért nem árt legalább két napot szánni a felfedezésére. Reméljük, hogy mihamarabb lesz lehetősége eljutni Izraelbe és saját szemével megtapasztalni ennek a helynek a magával ragadó hangulatát.

Megszakítás