Hurwitz Sholom rabbi 2001-ben érkezett feleségével, Dvora Leával Magyarországra. A dél-afrikai szü­letésű rabbi ma már magyar nyel­ven ad elő kabbalisztikus témákban is és figyelemmel kíséri a közélet eseményeit.

Hurwitz rabbi nem vallásos csa­ládból származik, kamaszként ke­rült kapcsolatba a Chábáddal és kez­dett el érdeklődni a vallás iránt. 1998-ban kiemelkedő eredménnyel tette le rabbinikus vizsgáit korunk egyik legnagyobb törvényhozó rabbijánál, Gavriel Cinnernél.

A Pesti Jesiva vezetőjeként majd a Bét Menáchem Iskola taná­raként az elmúlt másfél évtizedben ren­ge­teg fiatalt indított el a zsidóság útján. Sokan közülük jó nevű jesivákban tanulnak tovább. „A Chábád közösség hatalmasat fejlődött ez alatt az idő alatt” – emlékszik vissza ez elmúlt évekre – „Amikor jöttünk négy sliách család volt, ma már 12 család van, ren­geteg gyerekkel, és körülöttük ki­alakult egy igazi közösség.”

Nem sokkal érkezése után került kapcsolatba a Teleki téri imaház közösségével. Munkája legnagyobb eredményének azt tekinti, hogy részt vehetett az akkor épp csak vegetáló közösség felélesztésében. „Amikor először mentem, alig volt minjen, Mostanra kialakult egy közösség, szinte egy család. Olyan itt a légkör, amit sehol máshol nem találunk meg.”

A házaspár két kisgyermekkel ér­kezett Magyarországra. Ma már két lány és négy fiú boldog szülei. Gyerekeik közül hárman külföl­dön, Iz­raelben illetve Dél-Afrikában tanulnak. „Sok szempontból igazán ma­gyarok lettek.” – felel a rabbi kérdésünkre, milyen volt gyerekeket ne­velni lubavicsi küldöttként Buda­pes­ten. – „Rengeteget profitáltak ab­­ból, hogy kérdeztek, mindazokról a dolgokról, amiket láttak és tapasztaltak. Nagyon nyitottak lettek és nem ítélkeznek, képesek mások nézőpontját is látni. Ugyanakkor itt nagyon magas szinten tanulhattak zsi­dóságot, és így különleges tudással felvértezve léptek vissza a jesivák világába. Megtanulták, hogy felelősséggel tartoznak a zsidóság felé.”

A családi élet bensőségessé­gét sok­szor nehéz fenntartani a sliá­chok­­nak, hiszen nem ritka, hogy 30-40 embert vendégelnek meg, ott­honuk mindig nyitva áll az érdeklődők előtt. Ennek ellensúlyozására Hurwitzék gyakorta utaznak vidékre. A család menedéke Kis­­nána, ahol jó barátságot ápolnak a helyiekkel is, és megismerkedhettek a vidéki élettel.

Hurwitz rabbi szabadidejében is olvasni és tanulni szeret. Az iskolán kívül is tanít, tanulótársai kö­zött nagynevű professzorok van­nak, akikkel a hászidutot és a kabbalát tanulmányozza. Magyar zsidóvá válását mi sem mutatja jobban, hogy nem csak remek sóletet, de kiváló pálinkát is tud főzni.