A Tett és Védelem Alapítvány munkatársai folyamatosan szemlézik a magyar sajtót. Tapasztalataikból időközönként elemzéseket adnak közre, melyek segítségével áttekinthetjük egy-egy esemény médiavisszhangját. Összeállításukban a májusi gázai zavargások kapcsán készített összeállításaik­ból válogattunk. A teljes elemzések a tev.hu internetes portálon is olvashatóak.

Az elemzés metódusa

Elemzésünk tárgya a májusi gázai zavargásokról adott médiakép. Metodológiánk a címkékre (Izrael, izraeli, Gáza, palesztin) való keresés, és az ezek alapján kapott találatok elemzése. Itt fontos megjegyeznünk, hogy egyes orgánumok – mint például a Magyar Narancs – cikkeit nem tudtuk elemezni hanyag címkézésük okán. (Keresésünk január óta csupán egyetlen Izraellel foglalkozó cikket mutatott a magazin honlapján). Terjedelmi korlátok és a hazai médiapiaci sajátosságok okán az MTI hírszolgálatának elemzését hamarosan külön cikkben vesszük górcső alá.

 

Baloldali lapok és portálok

Az Index.hu a legnagyobb olvasottságú, piacvezető, értékeiben liberális orgánum. Pozitívum, hogy a lap beszámolt Izrael Gázába küldött orvosi segélyszállítmányairól, mely a másik két portálnál nem, vagy nem ellenséges megjegyzésektől mentesen jelent meg. Az áldozatokról szólva az Index.hu nem említette azt a tényt, hogy többségük a Hámász saját embere volt, illetve azt a benyomást keltette, hogy a helyzet igazságosabb lett volna, ha több izraeli sérül (esetleg hal) meg. Emellett nem említették, hogy a Hamász izraeli települések elfoglalását célozta a határ-áttöréssel.

A tüntetések okaként a lap rendszeresen az amerikai követség Jeruzsálembe költöztetését adta meg – alkalmanként hozzáírva Izrael hetvenedik születésnapját is –, nem téve egyértelművé, hogy a tüntetések a követség megnyitása előtt is zajlottak. A lap azonban mindenfajta korrekció nélkül közölte a minimum kétséges hírt, miszerint egy gázai csecsemő is meghalt a tüntetések során, miután izraeli könnygázt lélegzett be, és azt a logikus kérdést sem teszi fel, hogy mit keresett egy csecsemő egy életveszélyes határostromon.

Az Index.huból kivált portál már határozottan ellenségesebben ke­ze­li Izraelt. A lap a fiatalos újságírás és az objektivitás hívószavaival él, cikkeit azonban a cinizmus, az egyoldalú tájékoztatás és a látványos Izrael-ellenes hangvétel jellemzi. Elemzésünk napján közölt összefoglalójukban Izrael Állam ál­landó eg­zisztenciális fenyegetettsé­gét, lé­téért folytatott küzdelmét, pol­gá­rainak biztonságára tett lépé­seit úgy foglalta össze a 444.hu, hogy „Izrael lebombáz ezt-azt, ha éppen veszélyeztetve érzi érdekeit és biztonságát”, a soron következő mondat szerint hozzájárulva ezzel a „pokol bugyrának” kialakításához. A lap mindenfajta kommentár nélkül közölte Recep Tayyip Erdogan török elnök szavait, melyekben a nácikhoz hasonlította Izraelt.

Izraeli állásfoglalásokat ezzel szemben nem közölt a lap külön cikk­ben a helyzetről, mindössze Jair Ne­tanjahu, Izrael miniszterelnöke fiának obszcén Twitter bejegyzésének szentelt cikket, nyilván nem a jóindulat és az egyensúlyozás szándékával.

A hírközlésbe oltott véleménynyilvánítás tükröződik a 444.hu azon gyakorlatából, hogy még a Gázába vitt segélyszállítmány hírének címébe is beleírták, hogy „miután hétfőn megöltek 58 palesztin tüntetőt”. A lap korábbi összefoglalójában sem közölt izraeli álláspontot a tüntetésekkel kapcsolatban, noha szerepel az ENSZ, az Amnesty International, Németország és Nagy-Britannia véleménye is a cikkben.

A Mérce, melyről már megállapítottuk, hogy jelenleg a Magyarországon üzemeltetett hírportálok közül a legerősebben Izrael-ellenes hangot megütő, egyes elemeiben az antiszemitizmus határmezsgyéjén táncoló médium, ezúttal kevés teret szentelt a gázai zavargásoknak. Az izraeliek által Gázába küldött segély hírét meg sem említik.

Ezek mellett a Mérce.hu Facebook-oldalán megosztott egy palesztin propaganda-videót, melyet a Budapesti Szolidaritás Palesztinával közösségi oldal feliratozott. Utóbbi oldal bejegyzéseiben „apartheiddel” vádolja Izraelt, és antiszemita karikatúrákat oszt meg a gyermekek életét kioltó Netanjahuról. (Ezzel feltámasztva a középkori vérvádakat).

Szintúgy érdemes követni Zsurzsán Anita, a portál szerzőjének közösségi oldalát, aki nemrég egyszerűen a „fascism” szóval osztotta meg az izraeli védekezésről szóló hírt. A bejegyzést azóta eltávolította, de továbbra is ott díszeleg falán a szöveg, miszerint az izraeliek „gyilkoltak” Gázában. A tényeket, miszerint a lelőtt zavargók döntő többsége ismert terrorszervetekhez tartozott, hogy a zavargók célja az izraeli városokba való betörés volt, vagy hogy a zavargóknak a Hamász fizetett, amennyiben sikerült megsérülniük, nem osztotta meg olvasóival.

A több mint száz éves múltra visszatekintő Népszava napjainkra a legnagyobb példányszámú nyomtatott baloldali lap maradt a Népszabadság bezárását követően. A lap korábban nem volt ismert Izrael-ellenes narratíváról, és máig számos illusztris cionista szerző kifejti véleményeit az orgánum oldalain.

Az Izrael 70. születésnapját kísérő gázai határmenti incidenseket a lap a fentiek ellenére meglepően ellenséges hangnemben kezelte. A Népszava két cikkének címébe önkényesen elhelyezte a „vérfürdő” kifejezést, azt a látszatot keltve, hogy a zsidók szeretnek mások vérében fürdőzni. (A kérdés, miszerint akkor a dzsihadista Hamász mit szeret csinálni, nem tárgyalta a lap). Noha áprilisban még tisztában voltak azzal, hogy a tüntetések oka Izrael Állam 70. születésnapja – azaz a tüntetések lényegét tekintve Izrael létjogosultságát vitatták el –, imént idézett cikkében már „a diplomáciai váltásnak” tudta be a „vérfürdőt”.

A baloldali hetilap érdekes módon kimondottan kevés helyet szentelt a gázai zavargásnak, ám tény, hogy hetilapként nem tarthat igényt olyan részletességre, mint egy naponta többször új tartalommal jelentkező portál vagy napilap. A lap, mint az eddig elemzett többi baloldali orgánum, szintúgy mérsékelten adott teret önálló izraeli véleményeknek a gázai zavargással kapcsolatban. Teljes cikkben idézte az ENSZ elítélő nyilatkozatát, Netanjahu fiának a 444.hu által is citált obszcén Twitter-üzenetét, ám az izraeli miniszterelnök tényleges apológiájának mindössze egy mondat erejéig adott teret, miután már hosszasan bemutatta a Guardian és az Al-Dzsazíra (!) álláspontját. Nem teljesen világos, hogy az erősen antidemokratikus katari portál véleménye miért relevánsabb, mint a Közel-Kelet egyetlen demokráciájáé. Egy másik cikkében idézte Izrael belgiumi követét (!), aki utalt arra egy interjújában, hogy a palesztin halottak nagy része terrorista volt. A lap azonban nem idézte a hírt, miszerint a Hamász beismerte a tényt.

Ezzel szemben fontosnak tartotta megosztani, hogy egy rasszistának tartott jeruzsálemi focicsapat felvette Donald Trump nevét.

 

Jobboldali lapok és portálok

 

A legfontosabb jobboldali napilap kétségkívül a Magyar Idők. A félhivatalos kormánypárti napilap közli a kormány állásfoglalásait, a hazánkban található követségek is elsősorban a lap álláspontjából tájékozódnak. Logikus következtetés lenne tehát, hogy a Magyar Idők szinte teljes egészében a kormányzati Izrael-barát külpolitikai vonalat kellene, hogy kövesse. Ezzel szemben azonban az látható, hogy meglepő mértékű önállóságot tanúsít a közel-keleti konfliktus ügyében, elsősorban arabbarát oldalra húzva. Mindennek oka lehet a külpolitikai rovat Magyar Nemzettől és Magyar Hírlaptól örökölt, hagyományosan Izrael-ellenes vonala is. (Sitkei Levente, Lovas István).

A lap több véleménycikkben is foglalkozott Izraellel, törekedve a lavírozó, egyenlőségjelet tevő hang­-

nemre, ám így is főleg a zsidó államra helyezve a felelősséget. Így például Szőcs László cikkében a zsidó állam alapításával kapcsolatban az izraeli megszállás kifejezést idézőjel nélkül használja, minden jel szerint komolyan gondolva azt.

Érdekesség, hogy a lap főleg szerzőkkel ellátott, véleményt megfogalmazó írásokban foglalkozott a helyzettel, a legtöbb híradás az MTI anyagainak száraz átvétele.

A Magyar Idők láthatóan nem kíván olyan cikkeket közölni, melyekből diplomáciai bonyodalom fakadhatna, látványosan egyik oldal álláspontját sem támogatja.

A Szombat zsidó folyóirat korábban már közölt elemzést a 444.hu és a 888.hu Izraelhez való hozzáállásának összehasonlításáról. Megállapításuk volt, hogy a 888.hu „barátiabb hangnemben kezeli a zsidó államot, mint progresszív konkurenciája”. Ugyanezt igazolja mostani elemzésünk is.

A lap a magyar médiában egyedüli módon (!) teljes cikket szentelt Netanjahu álláspontjának, tisztázva azt is, hogy a tüntetők között ott voltak a Hamász emberei, akik be akartak törni Izrael területére a határ áttörését követően.

Még fontosabb azonban a portál véleményrovata, mely nyíltan Izrael-barát álláspontot képvisel. Így például Megadja Gábor eszmetörténész által jegyzett publicisztika, melynek konklúziója, hogy az Izrael-ellenes progresszív narratíva nem más, mint egy újfajta vérvád: „Már nem keresztény kislányok vérét vedelő ’tetűhintás biboldók’ vannak a narratívában, hanem a hamisítatlan nyugati, liberális erényfitogtató morális pánikkeltés”.

A 888.hu jelenleg a leginkább Izrael-barát magyar hírportál.

A Huth Gergely által szerkesztett Pesti Srácok sajátos szereplője a jobboldali portáloknak, már ami az Izraellel való kapcsolatot illeti. A lap korábban teret adott (igaz, nem Izrael-ügyben) Varga B. Tamás írásainak, aki magára deklaráltan „anticionistaként” utalt. A szerzőt később eltávolították. Napjainkra a portál kettős álláspontot képvisel Izraellel kapcsolatban. A Gázába küldött izraeli segélyszállítmányról úgy írt, hogy „Sortűz után kötszert is visz a Gázai övezetbe Izrael” – nem kis mértékben a 444-hez hasonló nyelvezetet használva. A portál máshol arról ír, hogy egy csecsemő is áldozata volt a gázai tüntetésnek. Következő cikkének címe azonban: „A Hamász propagandagépezete aljas módon hazudott az izraeli határnál elhunyt csecsemőről”. Ezek a cikkek szerző nélküli szemlék, melyeknek egyedül címadása mutatja az éppen ügyeletes újságíró elköteleződését.

A portál álláspontja tehát megosztottnak látszik Izraellel kapcsoltban, azonban a véleménycikkek terén látványosan Izrael-párti.

A Rajcsányi Gellért által szerkesztett Mandiner hagyományosan Izrael-barát, filoszemita álláspontot képviselő lap. A portál láthatóan egyfajta budai, konzervatív-urbánus hangvételt képvisel.

A fentiek tükrében érdekes, hogy a gázai konfliktus esetében egyáltalán nem képviselt egyértelműen Izrael-párti hangvételt. A portál ugyan beszámolt az izraeli segélyszállítmányokról Gázába, ám külön cikkben adott teret Irán „háborús bűnösöző”, Izrael-ellenes álláspontjának, illetve Erdogan „nácizó” nyilatkozatának, míg az izraeli véleménynek nem.

A portál ezek mellett átvette Gadó János cikkét a Szombatból. Érdekesebb azonban, amit saját szerzőitől jelentett meg, összesen két írást. Trombitás Kristóf írása szélsőségesen Izrael-ellenes, elemeiben antiszemita toposzokat tartalmazó szöveg, míg Veszprémy László Bernát a Veritas Történetkutató Intézet történésze kiemelkedően objektív és méltatandó írással jelentkezett. A szöveg utal a jobboldali sajtóban beállt friss változásra.

Az írások láthatóan megosztották a lap olvasóit (a Mandiner.hu kivételes módon olyan oldal, ahol „tetszik”-elés és „nem tetszik”- elés is lehetséges az olvasók számára). Elemzésünk írásakor Trombitás cikke 35 „tetszik” és 39 „nem tetszik” értékelést kapott, azaz kicsivel vezettek a negatív értékelések. Veszprémy írása 35 „tetszik”- et és 28 „nem tetszik”- et kapott, azaz kicsivel vezettek a pozitív értékelések. A jobboldali olvasók láthatóan megosztottak az Izrael-témában, a támogató vélemények épp csak, hogy dominálnak.

 

Konklúzió

A baloldali lapokkal kapcsolatban ugyan korábbi eredményeinket erősítik a mostaniak – azaz Izrael-ellenes narratíva dominál –, ám látható, hogy a régebb óta a piacon lévő orgánumok nem annyira nyíltan követik a nyugati, progresszív anticionizmus irányzatát, mint a korábban vizsgált Index.hu, 444.hu és Mérce.

A jobboldali sajtóban a megosztottság egyértelmű. A Magyar Idők és a Mandiner.hu egyes szerzői például látványosan nem akarják egyenlő morális mércével kezelni Izraelt. Ugyanazok az oldalak, amelyek a nyugati terrorizmus és iszlamizmus kérdéseit metsző kritikával kezelik, képesek kesztyűs kézzel bánni a Hamász és a palesztin dzsihád ügyében. Nehéz lenne ebben nem észrevenni az Izraellel szembeni ellenérzéseket.

Más jobboldali portálok, mint a Pesti Srácok, vagy főleg a 888.hu már egyértelműbben Izrael mellett teszik le a voksukat, reálisan látják a Hamász által jelentett terrorfenyegetettséget, és objektíven szemlélik Izrael önvédelmi harcát. Egyes szerzők – így Szerencsés D. Márton, Oláh Gellért, Megadja Gábor, vagy a Mandinernél Veszprémy László Bernát – kiemelkedően aktívnak mutatkoznak a zsidó állam mindennapos egzisztenciális fenyegetettségének bemutatásában. Más jobboldali szerzők – így Lovas István vagy Trombitás Kristóf – továbbra is a régi vonalas, azaz az „ódivatú antiszemitizmus” és az „új antiszemitizmus” kettősét ötvöző hír- és publicisztika-gyártást folytatják.