Kevesen tudják, hogy a Vígszínház legendás művésze, Góth Sándor nem ezen a néven született.
Góth Sándor, az 1869-ben született színész több mint fél évszázadon át volt jelen a magyar kulturális életben. Alapító tagja volt a Vígszínháznak, rendezett, fordított, tanított, színházat igazgatott, és a korai magyar film egyik úttörője is volt. Zsidó származásáról viszont csak kevesen emlékeznek meg.
Gutfreundból magyarosított Góth Sándor
Góth Sándor 1869. október 19-én született Pesten, Gutfreund Manó férfiszabó és Wachsmann Rozália gyermekeként. Nyolcnapos korában a zsidó hagyományoknak megfelelően megtartották a briszt, a körülmetélő Weisz Lipót volt, a héber neve pedig Smuél, azaz a Sámuel lett.
Vezetéknevét 1904-ben, röviddel a házasságkötése előtt változtatta Góthra. Felesége, a szintén zsidó származású Kertész Ella színésznő, Kertész Bernát és Langsfeld Emma lánya lett.
Színész, rendező és műfordító egy személyben
A Színművészeti Akadémia elvégzése után Debrecenben, Aradon, Temesváron és Kolozsváron játszott, majd 1896-ban a Vígszínház alapító tagja lett.
A budapesti színházi életben hamar ismert és elismert művésszé vált. Pályája során nem ragadt meg egyetlen szerepkörben: a tragikus alakoktól a komikus és karakterszerepekig sokféle figurát formált meg.
Góth rendkívül sokoldalú művész volt. Rendezőként Molnár Ferenc több darabját is színpadra állította, emellett számos francia és más külföldi szerző művét fordította magyarra. Nyelvtehetségét jól mutatja, hogy németül, franciául, angolul, olaszul és oroszul is beszélt.
A film korai időszakában is kipróbálta magát: 1912-től rendezett filmeket, később pedig színészként feltűnt többek között a Hyppolit, a lakáj című filmben, mint Makács főtanácsos.
A zsidótörvények őt sem kímélték
A sikeres pályát a harmincas évek végétől egyre súlyosabb politikai és társadalmi változások árnyékolták be. Góth Sándort zsidó származása miatt az 1940-es évektől nem szerződtették. Felesége 1936-ban bekövetkezett halála nagyon megviselte őt, Várfok utca 6. szám alatti villájukból (az épület a második világháború végi ostromban megsemmisült) is kiköltözött, mert ott minden szeretett feleségére emlékeztette.
Nem messze, de jóval szerényebb hajlékba költözött. Zichy Rafaelné Werbőczy utca 21. (ma: Táncsics Mihály utca) alatti palotájának kétszobás garzonlakásában talált új otthonra. 1940-ben itt készítettek vele egy interjút, melyben a kis lakot Góthné múzeumként írták le.
„Finom kis palotában lakik Góth Sándor, gróf Zichy Rafaelné palotájában, elragadó, boltíves, földszinti kétszobás garzonlakásban. A lakás valóságos kis múzeum: Góthné múzeuma…
A falon, az íróasztalon, a vitrinekben, minden kis sarokban az imádott asszony és nagy művésznő emléke piheg: az íróasztalon Góthné Kertész Ella keze carrarai márványból (alkotója Ligeti Miklós, ezt a kezet mintázta a gödöllői park Erzsébet királyné szobrára).
Fényképek a falakon Góthné híres szerepeiből, a vitrinben kis emléktárgyak, lovaglóostorok (mind a ketten szenvedélyes lovasok voltak) s albumok és íróasztalfiókokban amatőrképek ezrei…”
Góth Sándor a száműzetés éveiben sem hagyta el magát. Jóllehet, a színpadtól eltiltották, de írói, fordítói munkáját tovább folytatta. Aztán a háború után még visszatért: 1945–46-ban a Belvárosi Színház rendezőjeként dolgozott. Élete utolsó időszakában így ismét a színház közelében lehetett.
Források: Egyed Zoltán, „Mit csinál Góth Sándor?”, Film Szinház Irodalom, 3. évf. 24. szám, 14. old.; Pesti Neológ Zsidó Hitközség Születési Anyakönyve 1868–1871. 181. old. 1170. bejegyzés.
Borítókép: balra a színész 1901-ben, jobbra pedig 1934-ben feleségével, Kertész Ellával. Forrás: Film Színház Muzsika 1966. március 25-i számából, AI színezett.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.