Keszthelyen az EMIH égisze alatt működik az ország egyik legrégebbi zsidó hitközsége. A 300 éves történetet bemutató cikk első része itt olvasható.

 

 

 

Gettósítás és deportálás

1944 tavaszán Keszthelyen két gettót állítottak fel, az úgynevezett „felsőt” a Goldmark-házban és a zsinagógában, az „alsót” pedig az Unterberger utca bizonyos házaiban. A városvezetés ugyan felajánlotta a rabbinak, hogy megmentik a deportálástól, de a 74 éves Büchler főrabbi a közösségével maradt; először a zalaegerszegi téglagyárba, onnan pedig Auschwitzba hurcolták el a hitközség tagjaival együtt. A Holokausztban nyolcszázhuszonkilenc keszthelyi pusztult el, kikre a zsinagóga bejárata mellett felállított fekete obeliszk emlékezik. A zsinagóga falain körbe a túlélők összesen 102 emléktáblán örökítették meg meggyilkolt szeretteik neveit.

A túlélők és az újrakezdés

Mindössze hatvankilencen élték túl a koncentrációs-, illetve munkatáborokat, közülük körülbelül harmincan tértek vissza Keszthelyre. A keszthelyi visszatérőkhöz csatlakozott még nagyjából száz környékbeli túlélő, hogy újjászervezzék a hitéletet.

Mivel a berendezés javarésze, az 1898-ban beépített orgonával együtt elpusztult, szinte az alapoktól kellett mindent újrakezdeni, a padokat például a felszámolt kéthelyi zsinagógából fuvarozták át lovaskocsikon. A zsinagóga mellett álló egykori rabbiház nagyobb részét 1945 után eladták, a földszintjén pedig téli imateremet alakítottak ki.

1967-ben a zsinagógán kisebb felújítást végeztek. 1987-ben viszont a mennyezet egy része leszakadt, 1991-ben elkezdődött a teljes felújítás tervezése, majd végre 1993-tól kezdetét vehette a renoválás is: elsőkent a födémcsere, majd a belső munkalatok. 1995. július 7-én Göncz Árpád köztársasági elnök jelenlétében Raj Tamás főrabbi avatta fel ismét a keszthelyi zsinagógát. 1997-ben készültek el a díszitőfestések, és a külső felújítások.

A keszthelyi zsinagóga enteriőrje a női karzatról

A múlt ápolása, a temető

A város szélén a hitközség gondozásában egy hosszan elnyújtott sávban, öreg feketefenyők árnyékában terül el a gondozott zsidó temető. A máig használt temető legrégebbi olvasható sírköve 1759-ből való. Az 1848-as szabadságharcban tíz keszthelyi zsidó vett részt, közülük három fekszik a temetőben, kiknek sírjain piros-fehér-zöld trikolór látható. Az első világháborús izraelita vallású 36 keszthelyi hősi halott emléktáblája a zsinagóga előcsarnokában található. A hagyományos hármas osztatú ravatalozóház 1910-ben épült, mellette helyezkedik el a gondnoki ház.

A ravatalozó épülete a Goldmark Károly utcai zsidó temetőben

Emlékszoba és Talmud Tóra Központ

A hitközség 1993-ban visszakapta a várostól a helyi kórházalapító, Weltner Majer 1830 körül épült házát, melyet Weltner még 1867-es végrendeletében hagyott a hitközségre. Az épület emeletén a Dunántúli Talmud Tóra Központot rendezték be, valamint itt alakították ki Büchler Sándor főrabbi emlékszobáját is, illetve itt rendezték be a vendégapartmant is.

Dunántúli Talmud Tóra Központ a Weltner-házban

A Keszthelyi Hitközség minden érdeklődőt szeretettel vár

A hitközség a zsinagóga mögött 2003-ban Bibliai Kertet avatott, ahol a Tórában említett nagyjából 200 fajta növény közül több mint 60-ban lehet gyönyörködni, de itt megtalálhatjuk a Galileai-tenger (Kineret tó) kicsinyített mását is. Miután 1944-1945 között a hasonló koncepció alapján kialakított szegedi, Lőw-féle bibliai kert elpusztult, jelenleg ez az egyetlen ilyen látogatható park hazánkban. (Lőw Immánuel szegedi rabbi 1902-ben alakította ki a bibliai kertet az akkor felépült újzsinagóga körül – a vészkorszakban elpusztult park rekonstrukciója jelenleg folyik).

Részlet a Bibliai Kertből (Rejtő Gábor felvétele)

Ma, 2017-re a keszthelyi hitközség az egyetlen a Balaton körül, mely 1945 óta újra működik és ahol egész évben lehet imádkozni. A rendszerváltás után a hitközség szép fejlődéséért köszönet illeti Goldschmied István korábbi elnök urat. Az ünnepekkor a zsinagógában, egyébként pedig az egykori rabbiház földszintjét elfoglaló imateremben gyűlnek össze a helyi hitközség tagjai és az idelátogató nyaralók az Örökkévalót dicsérni.

A hitközség jelenlegi elnöke Rejtő Gábor úr készségesen áll rendelkezésére azoknak, kik a keszthelyi hitközséget felkeresik. Tel: 0630/428-7831

A Kineret tó kicsinyített mása a Bibliai Kertben (Rejtő Gábor felvétele)

Cseh Viktor írása

Források:

A Keszthelyi Zsidó Hitközség elnökének és tagjainak személyes közlései alapján továbbá:

Büchler Sádnor dr., „A keszthelyi zsidó kántor fia…”, in: Egyenlőség (1925) 44. évf. 50. szám, p. 4.

Büchler Sándor dr., „Goldmark Károly apja”, in: Egyenlőség (1934) 54. évf. 17. szám, p. 12.

Goldschmied István, Szarka Lajos, A keszthelyi zsidóság története 1699-2005 (Keszthely: Keszthelyi Izraelita Hitközség, 2005)

„Herceg Festetich Tasziló és a keszthelyi rabbi”, in: Egyenlőség (1929) 49. évf. 42. szám, p. 2.

„Miss Európa – Apróságok Simon Böskéről, a keszthelyi zsidó urilányról akit Európa legszebb lányává választottak”, in: Egyenlőség (1929) 42. évf. 23. szám, p. 1.