A zsidóság törvényei szerint a törzshöz való tartozás (így a lévi törzshöz, illetve a papi családhoz való tartozás is) apai ágon öröklődik, míg a zsidó néphez való tartozás anyai ágon. A genetikai kutatások korában felmerül a kérdés, hogy egy genetikai vizsgálat eredménye érvényesnek tekinthető-e, amikor meg akarjuk határozni, hogy egy illető zsidó vagy kohén-e. A választ a chabad.org cikkében találjuk.
Ha tisztán genetikai szempontból tekintjük, akkor azt gondolhatjuk, hogy genetikai vizsgálattal meghatározható a zsidósághoz való tartozás. A nők két X kromoszómával rendelkeznek, melyek egyike apjuktól, másika anyjuktól származik, a férfiak XY kromoszómájának X tagja az anyától, az Y pedig az apától ered. Mégsem mondhatjuk, hogy létezik egy úgymond „zsidó gén”, melynek megléte teljes biztonsággal jelezné az egyén zsidó mivoltát.
Létezik azonban egy módszer, mely a mitokondriális DNS-t vizsgálja és mely nagy biztonsággal adhat választ a kérdésre. Az mtDNS kizárólag női ágon öröklődik.
Egy 2006-ban lefolytatott kutatás megállapította, hogy a ma élő askenázi zsidók nem kevesebb mint negyven százaléka négy zsidó nőtől származik, akik több mint egy évezreddel ezelőtt éltek.
Ha egy nő szervezetében megtalálhatók bizonyos mtDNS markerek, akkor 90-99 százalékos biztonsággal állítható, hogy női ágon e négy „ősanya” valamelyikétől származik. Természetesen nem feledkezhetünk meg az askenáz zsidók fennmaradó hatvan százalékáról, a szfárádi zsidókról és a betértekről sem, a módszer tehát közel sem döntő érvényű. Vannak azonban olyanok, akik úgy vélik, hogy amennyiben más jelek is arra utalnak, hogy egy illető zsidó, akkor e mitokondriális DNS megléte bizonyíthatja az ő zsidó létét. Az ilyen eseteket természetesen szakértő rabbival kell megvitatni.
Nézzük most a kohénokat, vagyis az első főpap, Áron leszármazottait. A papi családhoz való tartozás apai ágon öröklődik, akárcsak az Y kromoszóma. Ezt használta fel egy, az 1990-es években folytatott genetikai kutatás, melynek eredményei szerint azok közül, akik magukat kohénnak vélték, a legtöbben egy nagyjából háromezer évvel ezelőtt élt személyre vezethetik vissza a leszármazásukat. Ez az askenáz és a szfárádi zsidók körében is igaz. Fontos azonban megjegyezni, hogy sokkal ritkábban ugyan, de előfordul magukat nem kohénnak tartó zsidók körében csakúgy, mint – még kisebb arányban – nem-zsidók között. Érdekes azonban, hogy a feltehetően zsidó ősöktől származó afrikai lemba törzs tagjai között gyakori e kromoszóma megjelenése.
Ám a kohén státusz nem kizárólag attól függ, hogy az illető biológiailag Áron főpap leszármazottja-e. Ha például egy kohén a számára nem megengedett házasságot köt (elvált vagy betért nőt vesz feleségül), akkor az Y kromoszómával ugyan öröklődik a genetikai hovatartozása, ám háláchikusan nem. Bölcseink azt mondják, hogy amikor eljön a messiás, akkor ő maga mondja ki, hogy ki hova tartozik, ki a kohén és ki a lévi. Adja az Örökkévaló, hogy ez minél hamarabb bekövetkezzen!
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.