Ráv Slomó Ganzfriedre, vagyis Ganzfried Salamon rabbira emlékezünk, aki jóllehet Felső-Magyarországon kívül alig járt, könyvével mégis világhírnévre tett szert.
Ganzfried rabbi több mint kétszáz évvel ezelőtt, 1804-ben született Ungváron egy ottani talmud-tudós, reb Joszef és felesége Bilá fiaként. Nevét anyai nagyapja, ráv Reizman Slomó után kapta, aki dáján volt.
Korán félárvaságra jutott, mestere és apja helyett apja a híres Heller Cvi Hirsch ungvári – később bonyhádi majd óbudai – rabbi lett, akit a vallásos világban mai napig mint az „Éleseszű Herselé”-t említenek.
Jesiva-tanulmányai után sokáig nem akart rabbiállást vállalni, vagyis tóratudását ekének használni, ezért kereskedésből tartotta el családját. Végül a Sáros vármegyei Brezevicében (ma: Brezevica, Szlovákia) elfogadta a rabbiállást, melyet hét éven át töltött be, utána pedig visszaköltözött szülővárosába, ahol ünnepélyes keretek között iktatták be az ottani ros bét din illusztris pozíciójába, ő lett a vallási bíróság vezetője. Ungváron működött halála napjáig 1886 nyaráig, támuz hó 28-ig.
Termékeny szerző volt, harminc évesen már nyomtatásban is megjelent az első háláchikus munkája, melyet kilenc másik komoly írása követett. Fő műve a Kicur Sulchán Áruch, vagyis a zsidó törvénykönyv kivonata már életében 14 kiadást ért meg, azóta pedig még számtalan példányban lett kiadva, idővel pedig a világ számos nyelvére is lefordították, – magyarra 1933 és 1939 között dr. Singer Leó várpalotai rabbi ültette át.
Arról pedig, hogy miben áll művének fantasztikus sikere, arról egy helyen így írtak:
„Mindenek előtt rendszerességében és egyszerű nyelvezetében. A vallási törvény, a háláchá megszületésének a talmudi irodalomban sokszor rendkívül bonyolult útjai vannak. Ő azonban mindig a vitaanyag mélyén leülepedett és szabatos formát öltött Törvényhez igyekezett lehatolni. Ő volt az, aki az egyszerű, vallásos zsidóembert a zsidó törvények mindennapi alkalmazására megtanította, aki egyszerű és világos szavakkal a törvények végrehajtási utasítását a nép gyermekének a kezébe adta. Ezzel együtt a vallási előírások gyakorlati alkalmazása tekintetében a jövő nemzedékek számára is útmutatást adott.”
Vagyis, jóllehet korábban is jelentek meg a zsidó törvénykönyvet magyarázó művek – gondoljunk csak Ávrahám Danzig rabbi Chájé Ádám című kötetére –, azok bonyolult nyelvezete mégsem tette lehetővé, hogy igazán széles körben elterjedjenek, vagyis a vallásos világ egyszerű szegényemberének is útmutatást adhassanak. Ganzfried rabbi műve volt az első, és mai napig meghatározó, mely kiváló viszonyításpontot ad a vallásos élet minden terén.
Ganzfried rabbi kiváló tóratudása mellett rendelkezett azzal a fantasztikus pedagógiai érzékkel, mellyel felismerte, hogy mire van szüksége a vidék egyszerű zsidóságának. Ráadásul műve nemcsak a felnőtt embereknek szól, hanem a chéderbe járó gyermekeknek is, akiknek ez lehet az első találkozás a háláchá meghatározó, ám szövevényes világával.
Műve a mai napig a vallásos zsidók egyik alapmunkája.
Emlékéből fakadjon áldás!
Címlapkép: collive
| Forrás: Spiegel Jehuda, „R. Slomo Ganzfried halálának 70-ik évfordulójára”, Uj Kelet, 1956. 37. évf. 2412. szám, 8. old. |