Szabó György, a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány elnöke a vidéki zsidó temetők felújításáról

 

Magyarországon csaknem 1.500 zsidó temető található, amelyeknek túlnyomó többsége elhagyatott és folyamatos ápolásra szorul. Sok helyen nehézségekbe ütközik a temető valamikori pontos határvonalának a megállapítása is. Többé azonban már nem. Ugyanis a Kormány anyagi támogatásával a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány a hazai zsidó temetők megóvásának második ütemét végzi. Szabó Györggyel, a Mazsök elnökével beszélgettünk. 

– Mi zajlott le eddig a temetőmegújítási projektből?

– A Magyar Állam 2018-ban 468 millió forintot különített el a magyarországi zsidó temetők megújítására és állagmegóvására. A projekt ezen szakaszát sikeresen lezártuk, 99 pályázat érkezett, 55 nyertest hirdettünk és 43 pályázó valósította meg sikerrel a munkát.

– Mi volt a feladat pontosan?

– A magyarországi zsidó temetők döntő többsége használaton kívül van, hiszen a vidéki zsidóság a holokauszt borzalmai után szinte eltűnt. A közösségek életben maradt tagjai a nagyvárosokba, illetve az esetek jelentős részében külföldre költöztek. A vidéki temetők egy része önkormányzati, egy része egyházi, míg egy része magántulajdonban van. Ezen temetők tulajdonosai pályázhattak forrásért, melyet a Mazsök kuratóriuma osztott szét a temetők felújítása, illetve elsősorban azok állagmegóvása céljából. Ennek az állagmegóvásnak egyik legfontosabb része a temető az eredeti határvonalon való bekerítése, illetve a meglévő kerítés helyreállítása.

– Hány temetőről beszélünk összesen az országban?

– Több, mint 1.400 temető olyan helyen fekszik, ahol részben vagy egészében megszűnt a zsidó közösség. Feltételezésünk szerint ennél sokkal több volt, illetve van még, hiszen a második világháborút követő negyven évben rengeteg temetőt felszámoltak vagy egyszerűen beszántottak.

– A meglévő temetők jelentős részénél nincs vagy megrongálódott a kerítés.

Így van. Az egyik legnagyobb kihívás a temetők eredeti határvonalainak megállapítása. Lehet, hogy sokak számára meglepő, de nem ritka, hogy egy-egy elhagyott temetőnél, ha van is valamilyen kerítés vagy elválasztó, az nem az eredeti határon áll, az azt körbe vevő telkek és egyéb területek tulajdonosai lecsippentettek belőlük itt-ott. Máshol, ilyet is gyakran látni, a temető egy részén nem állnak sírok.

 

– Ilyet például a nagyon népszerű bodrogkeresztúri vagy mádi temetőben is lehet látni.

– Valóban. Bár azok a temetők tör­ténetesen gondozottak, hála a za­rándokoknak, illetve a róluk gondoskodó zsidó egyházaknak. De jól szemléltetik azt a jelenséget, hogy bizony sokszor sírkövek nélküli nagyobb területet is lehet látni egy területen belül. Ez sok mindent jelenthet. Egyrészt feltételezhető, hogy a temető területének megvásárlásakor a terület nagy volt és annak nem teljes területe szolgált temetésre, hiszen a holokauszt kettétörte az adott közösség életét. Jelentheti azonban azt is, hogy a sírkövek ledőltek és eltemette őket a föld vagy esetlegesen ellopták őket.

 

– Hogy lehet megállapítani, hogy hol van sír, ha nincs sírkő?

– A projekt előbb említett első szakaszának tapasztalata alapján láttuk, hogy ha erre a problémára megalapozott választ akarunk adni, akkor professzionális felszerelésre van szükségünk. Hosszas keresés után sikerült vásárolnunk egy korszerű amerikai földradar-berendezést, amely 15-30 méter mélységig mindent „lát” a föld alatt, megmutatja, ha a föld szerkezetében változás állt be. Így megállapíthatjuk, hogy hol lehetnek sírok, hol lehetett az eredeti kerítés a föld alatt és megállapíthatjuk a temető korábbi tényleges területét. Nagy előnye ennek a berendezésnek, hogy a rajta lévő GPS nagyon nagy pontosságú, hiszen két centiméteres pontossággal határozza meg a talált „tárgy” pontos helyzetét, amit ezt követően a Google térképen lehet rögtön rögzíteni. Természetesen a pontos koordinátákon kívül a mélységet is pontosan meghatározza az eszköz.

– Mindenhol „bevetik” ezt a műszert?

– Igyekszünk mindenhol használni, ahol szükség van rá, mivel a feladat sokrétű: nemcsak a sírokat és – adott esetben – a kerítés eredeti nyomvonalát kell megtalálnunk, hanem sokszor más megoldandó probléma is jelentkezik. Ezek közül egyik a temetőkben található utak helyének ellenőrzése és hogy találhatóak-e sírok az út alatt vagy sem. Persze gyakran az is komoly feladat, hogy a területet alkalmassá tegyük a berendezés használatára. Nem egyszer kell a területet megtisztítani a talajnövényzettől, lekaszálni a füvet, elhordani a fákat és hasonlók, hiszen a berendezés kerekei a földön kell legyenek ahhoz, hogy pontos képet kapjunk arról, mi rejtőzik a mélyben. Egy-egy temető pontos feltérképezése annak nagyságától függően akár több napig is tarthat.

– Ez a technológia komoly befektetés?

– Igen. Az első szakaszban felhalmozódott maradványpénzből vásároltuk több mint 16 millió forintért a földradart. Azonban, mivel az országban nagy a kereslet az ilyen típusú berendezésre, amikor nem saját célunkra használjuk, bérbe adjuk olyan szervezeteknek, ahol igény mutatkozik a földradar által nyúj­tott szolgáltatásokra.

– Mi történik a második szakaszban?

– Ahogy említettem, 43 temetőt sikerült feltérképeznünk az első körben. Ezeknél a temetőknél egy ún. lapidáriusz követ is elhelyeztünk. Ez egy különleges technológia, amellyel, ha az odalátogató hozzá­kap­csolódik mobiltelefonjával, minden információt megtudhat az adott temetőről, annak történetéről, az ott eltemetettekről és a településre gya­korolt hatásukról. Az adatok feltöltése folyamatos, reményeink szerint hamarosan minden rendbe hozott temetőnél működni fog ez a szol­gáltatás.

A második szakaszban a Kormány újabb 532 millió forintot különített el további zsidó temetők állagmegóvására és bekerítésére. 106 pályázat érkezett és ötvennél több a nyertes.

– Milyen módon jut el a forrás a nyertesekhez?

– A projekt előfinanszírozásos rendszerben működik, így a nehezebb likviditási helyzetben lévő tulajdonosok is bátran pályázhattak – már tíznél több település meg is kapta a pénzt.

– Hogyan tudja segíteni a Mazsök a pályázókat?

– Az ilyen jellegű projekteknél érdemes erőforrásainkat összpontosítani. A Mazsök megállapodott a két legnagyobb, kerítések építéséhez használt betonelemet gyártó céggel, így a pályázók kedvezményes áron kapják a kerítések megépítéséhez szükséges betonelemeket. Több kilométernyi kerítés épül, amennyi­ben külön-külön kérnének árat a pá­lyázók, egyenként jelentősen ma­gasabb költségekkel kellene számoljanak.

 

– Vannak esetleg olyan temetők, amelyek prioritást élveznek?

– Nem az adott helység, hanem a feladat alapján priorizálunk – minden temető fontos. Bár a Kormány által biztosított forrás igen nagy, ám közel sem elegendő valamennyi temető befejezésére. A kormány részéről a pénz biztosítása nem alapvetés, hanem igen jelentős gesztus. Ha összeadjuk az első pályázati körben megvalósított negyvennél is több temető felújítását, illetve a második körben megvalósuló ötven egynéhány temetőt, akkor kiderül, hogy körülbelül száz pályázattal lehet számolni egymilliárd forintból. Tekintettel arra, hogy több, mint 1400 zsidó temető van hazánkban, vagy tizennégyszer ennyi pénzre volna szükség ahhoz, hogy mindegyik megfelelő állapotba kerüljön. Ez egyelőre még csak álom, ugyanakkor az eddig elért eredmény is rendkívül fontos és megnyugtató.

Az előbb prioritásokról beszéltünk, hadd meséljem el az olvasóknak, hogy az első szakaszban több műemléki temető felújítását és bekerítését sikerült elvégeznünk, így például a nagyvázsonyi zsidó temetőt, illetve a tokajit. Ez utóbbi egészen különleges, hiszen a Bodrog közepén, egy kis szigeten található.

– Mikor várható a most zajló második szakasz befejezése?

– Már az elsőnél is pici csúszásban voltunk, ilyen jellegű munkáknál ez bár nem szerencsés, de nem is rendkívüli. Ráadásul a COVID-19 járvány, érthető okokból és módon, tovább nehezítette a munkát. Lelassultak az adminisztrációs folyamatok is, a műemléki ügyintézés egyes temetők esetében szintén lassabb volt, mint az megszokott. Ennek ellenére mindenki, mind a Mazsök, mind pedig a pályázók arra törekszünk, hogy minél hamarabb megvalósuljanak terveink.

A második szakaszban ráadásul egy szoftver segítségével figyeljük a felújítási tevékenységet: a Magyarországi Zsidó Örökség Közalapítvány kurátorai naprakész információt kapnak az egyes temetőkben zajló munkálatokról.

Megyeri A. Jonatán interjúja

Megjelent: Egység Magazin 31. évfolyam 137. szám – 2020. december 1.