„Nem kell sok ahhoz, hogy valaki a sötétben féljen. Mert a sötétben nem valami konkrét dologtól félünk, hanem az ismeretlentől” – ezekkel a szavakkal vezette fel Köves Slomó rabbi ünnepi videóüzentetét a Nyugati téri gyertyagyújtáson. „De pontosan ez az, ami miatt nagyon egyszerű legyőzni a sötétséget is, mert elég meggyújtani egy kis lángot, hirtelen mindennek meglátjuk a helyét és már nem az ismeretlennel van dolgunk. Abban a pillanatban, ahogy elillant a sötétség, elillan a félelem is. Erre tanít bennünket a hanukai gyertya lángja, amit kifejezetten a sötétben kell meggyújtani. Arra tanít bennünket ez a láng, hogy a félelmet a legegyszerűbben azzal tudjuk legyőzni, hogyha gyújtunk egy lángot, hogyha elkezdünk cselekedni, ha elkezdünk valami jót csinálni.”
„1999-ben, amikor először itt, a Nyugati téren meggyújtottuk a hanuka lángjait, nagyon sokan féltek. Féltek az ismeretlentől, féltek attól, hogy mit fog majd szólni a többi ember. Féltek attól, hogy ez az ünneplés valami borzasztó dolgot, gyűlöletet fog kelteni, de aztán kiderült, hogy ez fordítva van. Ma, 25 évvel később a hanukai lángok teljesen természetes részei Budapest utcáinak, és nemcsak itt, a Nyugati téren, hanem a város több pontján és Miskolcon, Debrecenben is meggyújtjuk a fényeket, és mindenki együtt ünnepel velünk. Mindeközben hanuka az egyik legismertebb zsidó ünnep lett, nagyon sok zsidó otthonban ez az első dolog, ami összeköt bennünket a zsidósággal.” És hogy mit tanulhatunk ebből? Azt, hogy a sötétséget és a félelmet a lehető legegyszerűbben azzal tudjuk legyőzni, „ha elkezdünk cselekedni, ha elkezdünk jót tenni, ha elkezdjük a hagyományt, a vallást, a tradíciót, az életünk részévé tenni. És ezzel egy kis fényt hozunk az életünkbe. Az összes félelem azon nyomban el fog tűnni.”
Azonban az EMIH idén sem csak egy kis fénnyel járult hozzá az ünnephez, hanem valódi fényárral. Családok százainak otthonába vitték el a fényt ingyenes gyertyacsomagokkal. A Hanukaravánnal Óbudától a belvárosig bevilágították az utcákat az ünnep első estéjén. A főváros megannyi pontján lobbantak föl a hanukai lángok nyilvánosan – és ünnepeltek a közösségek a zsinagógáikban.
De nem csak Budapest ünnepelt! Szentendrén, Miskolcon, Debrecenben és Kecskeméten köztereken és a Zsidó Házakban egyaránt izgalmas programokkal és szívmelengető ünnepségekkel emlékeztek meg a hasmóneusok győzelméről – a kevesek győzelméről a sokaság, a világosság győzelméről a sötétség fölött. Szó szerint bevilágítottuk az országot!