Szemelvények Mózes első könyvéből
Bábel tornya és a nyelvek sokfélesége
11. fejezet
1. És volt az egész föld egy nyelvű és egyforma beszédű. 2. És történt, midőn elvonultak keletről, találtak egy völgyet Sineor országában és letelepedtek ott. 3. És mondta egyik a másiknak: Nosza! vessünk téglát és égessük azt égetett téglává; és lett számukra a tégla kő gyanánt és a gyanta volt számukra vakolat gyanánt. 4. És mondták: Nosza! építsünk magunknak várost és tornyot, csúcsa az eget érje, hogy szerezzünk magunknak nevet, hogy el ne széledjünk az egész föld színén. 5. És leszállott az Örökkévaló, hogy megnézze a várost és a tornyot, melyet építettek az ember fiai. 6. És mondta az Örökkévaló: Íme, egy nép és egy nyelve van mindnyájuknak s ez az, amit ők tenni kezdtek és most nem lesz megvonható tőlük semmi, amit tenni szándékoznak. 7. Nosza! szálljunk le és zavarjuk el legott nyelvüket, hogy ne értse meg egyik a másik nyelvét. 8. És elszórta őket onnan az Örökkévaló az egész föld színére és abbahagyták a város építését. 9. Azért nevezték Bábelnek, mert ott zavarta meg az Örökkévaló az egész föld nyelvét és onnan szórta el őket az Örökkévaló az egész föld színére.
Mózes első könyve dióhéjban
Noách (Noé) (1Mózes 6:9–11:32.)
Szakaszunkban a fiatal emberiség olyan romlásfokot ért el, hogy Isten nem látta lehetőnek, hogy ez tovább folytatódjon. Rablás, erkölcstelenség, a pogányság kezdeti stádiumai – mindez Bölcseink szájhagyománya szerint alig tíz nemzedék alatt következett be. Az itt leirt özönvíz a büntetése a romlott emberiségnek. Csupán Noách találtatott érdemesnek arra, hogy rajta és családján keresztül az emberiség kis része megmeneküljön és képes legyen kijavítani, amit olyan alaposan elrontott. Ez is csak részben sikerül, mivel további tíz nemzedékkel később újabb botrány vonja magára az isteni haragot: Bábel tornyának építői próbálják keresztezni az isteni szándékot hogy az emberiség benépesítse a földet. Ezek után jelentkezik Ábrám (a későbbi Ábrahám) akiből a zsidó nép első ősatyja lesz. Bálványimádó apa – Terách – fiaként, Ábrám az aki felismeri az egyetlen láthatatlan Isten létét és vállalja hogy „felfedezését” a világ tudomására hozza. Ezért – a Midrás értesülése alapján – Nimród király tüzes kemencébe veti, ahonnan úgy kerül ki hogy a haja szála sem görbül meg.