Köves Slomó előadása noahiták hét törvénye
A Talmud egyik fontos témája Noé hét törvénye, amelyeket az emberiség alapvető erkölcsi szabályaiként tart számon a zsidó hagyomány. Ezek a parancsolatok minden emberre érvényesek, és a bölcsek különböző tórai szakaszokból vezetik le őket. A mai tanulás során azt vizsgáltuk, hogy ezek a törvények honnan erednek, valamint milyen büntetések járnak a megszegésükért.
A rabbinikus irodalomban többféle vélemény létezik arról, hogy pontosan honnan származnak ezek a törvények. Egyes bölcsek úgy vélik, hogy már Ádám történetében megtalálhatók, míg mások szerint Noé és utódai kapták meg őket kifejezetten. A Tóra különböző részei hivatkoznak ezekre a parancsolatokra: például a bálványimádás és a paráznaság tilalmát a „A föld megromlott Isten előtt” kifejezésből vezetik le, míg a gyilkosság tilalmát az „Aki ember vérét emberben ontja, annak vére ontassék” vers erősíti meg. A lopás tilalma abból következik, hogy Isten az emberiségnek adta a természet javait, de azok jogtalan eltulajdonítása mégis tiltott. A húsevés szabályai is előkerülnek: a Tóra kifejezetten tiltja az állat még élő állapotában való elfogyasztását.
A Talmud egyik központi kérdése, hogy ezeknek a törvényeknek a megszegéséért milyen büntetések járnak. A bölcsek eltérő véleményeket fogalmaznak meg: egyesek szerint csak a legsúlyosabb vétkek – például a gyilkosság, a paráznaság és az istenkáromlás – járnak halálbüntetéssel, míg mások úgy tartják, hogy minden törvényszegésért a legszigorúbb ítélet jár. A nem zsidók jogrendje ebben a tekintetben is különbözik a zsidókétól: például egyetlen tanúvallomás is elegendő lehet az elítéléshez, és nincs szükség figyelmeztetésre a bűncselekmény elkövetése előtt.
A bálványimádás kérdése is felmerül: míg a zsidók számára egyértelműen halálbüntetés jár érte, addig a nem zsidók esetében eltérő vélemények vannak. Egyes források szerint ez rájuk nézve nem olyan súlyos bűn, mások szerint azonban ők is a legszigorúbb ítéletre számíthatnak. Hasonlóképpen, a paráznaság tilalma sem minden esetben azonos a zsidók és a nem zsidók számára: például a jegyesség fogalma eltérő, és bizonyos esetekben más szabályok érvényesek.
Összességében a Talmud tanulmányozása során látható, hogy Noé hét törvénye mélyen beágyazódik a tórai hagyományba, és a különböző értelmezések alapján egyértelmű, hogy ezek az erkölcsi alapelvek az emberiség egészére vonatkoznak. A tanulás során megismerkedhettünk a törvények tórai forrásaival, a jogi különbségekkel és a rabbinikus vélemények sokszínűségével. A következő alkalommal tovább mélyítjük ezt a tudást, és folytatjuk a nem zsidókra vonatkozó tórai parancsolatok vizsgálatát.
A talmud folytatja #noéhéttörvénye -nek az elemzését és annak feltárását, hogy honnan vezethetők le ezek a tilalmak.
Az előadással kapcsolatos hanganyag, jegyzetek, és a Talmudi oldal az alábbi linken letölthető: https://napitalmud.hu/esemeny/sanhedrin-57
Az előadás teljes hanganyaga, strukturált tartalmi összefoglalója és a kapcsolódó talmudi oldal elérhető a napitalmud.hu oldalon.
|
A Talmud tanulmányozásának hagyománya 1923-ig nyúlik vissza, amikor Meir Spira rabbi elindította a Dáf Hájomi programot. Ez a program napi egy talmudi oldal tanulmányozásával hét év alatt vezeti végig a tanulókat a teljes Babilóniai Talmudon. A Dáf Hájomi azóta széles körben elterjedt a zsidó közösségek körében. Most, Köves Slomó rabbi vezetésével először nyílik lehetőség magyar nyelven csatlakozni a programhoz. Az előadások 2020. január 4-től 2027. június 7-ig minden hétköznap reggel 7:30–8:30 között zajlanak az Óbudai Zsinagógában. Ha érdekel a Talmud tanulmányozása és szeretnél elő magyar nyelven tanulni Köves Slomó rabbival, csatlakozz a Dáf Hájomi programhoz! Helyszín: Óbudai Zsinagóga (1036. Budapest, Lajos u. 163.) |
