Jelenleg a New York-i Emanu-El zsinagógai közösség tulajdonában van az, a feltételezhetően 16. században készített hanukia, melyet korábbi tulajdonosáról, Irving Lehman (1876–1945) amerikai bíró és politikus után, mint a Lehman-lámpást is szokás említeni.

A több mint fél évezredes bronz hanukiát valószínűleg a 16. századi Olaszországban készítették, s azon még a korábbi korszak fő stílusjegyei, a gótikus építészet, a középkori templomok különböző elemei dominálnak.

A hanukia stílusa tehát nagyjából a korának megfelelő, ami viszont igazán érdekessé teszi az a központi díszítése, mely egy mitikus lény domborműve. A művészettörténészek véleménye eltér a tekintetben, hogy vajon milyen lény is tekereghet ott középen. Egyesek szerint egy sárkány, mások szerint egy szalamander, megint mások szerint pedig egy főnix. Akármelyik is legyen, a közös nevezőjük a tűz, mely egyértelmű utalás az ünnep fő elemére: a fényre.

A mitikus lény két oldalán Júda két oroszlánja őrködik, alattuk egy találó héber bibliai idézet olvasható, mely magyarul így hangzik:

„Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.”

(Példabeszédek könyve 6:23.)

Az idézet két oldalán pedig egy-egy mókus ücsörög, dióval a mancsában. 

Talán meglepő lehet egy sárkány vagy más mitikus lény hanukai jelenléte, de vajon mit keres ez a két kedves kis bundás állatka az ünnepi gyertyatartón? Nos, Cicssy Grossman kurátor szerint itt egy metaforával van  dolgunk. A mókusok diója ugyanis a Tórát jelentheti, pontosabban annak rétegeit. Mert míg, ahogy a dióban rejlő finomságért is meg kell dolgoznunk, át kell törnünk egy kemény rétegen, úgy a  Tórában rejlő szép tanításokért is erőfeszítéseket kell tennünk, hogy felismerjük, megértsük és élvezhessük azokat.

Használatát tekintve az ajtófélfára vagy falra akasztható hanukia a hagyományos megoldást követve olajjal alkalmazható. A sámesz, vagyis a szolgagyertya pedig a lámpás bal oldalán egy nagyobb olajtartó formájában van jelen, s miután nem mozgatható, hanem a nyolc micva-lángocska olajtartójához hasonlóan a díszes hátlaphoz van rögzítve, minden bizonnyal azt a rabbinikus tiltást segít megoldani, mely a micva-lángok fényének használatát zárja ki.

Jelenleg a New York-i Emanu-El zsinagógai közösség tulajdonában van az, a feltételezhetően 16. században készített hanukia, melyet korábbi tulajdonosáról, Irving Lehman (1876–1945) amerikai bíró és politikus után, mint a Lehman-lámpást is szokás említeni.

A több mint fél évezredes bronz hanukiát valószínűleg a 16. századi Olaszországban készítették, s azon még a korábbi korszak fő stílusjegyei, a gótikus építészet, a középkori templomok különböző elemei dominálnak.

A hanukia stílusa tehát nagyjából a korának megfelelő, ami viszont igazán érdekessé teszi az a központi díszítése, mely egy mitikus lény domborműve. A művészettörténészek véleménye eltér a tekintetben, hogy vajon milyen lény is tekereghet ott középen. Egyesek szerint egy sárkány, mások szerint egy szalamander, megint mások szerint pedig egy főnix. Akármelyik is legyen, a közös nevezőjük a tűz, mely egyértelmű utalás az ünnep fő elemére: a fényre.

A mitikus lény két oldalán Júda két oroszlánja őrködik, alattuk egy találó héber bibliai idézet olvasható, mely magyarul így hangzik:

„Mert mécses a parancs és a tan világosság, és élet útja az oktatásnak feddései.”

(Példabeszédek könyve 6:23.)

Az idézet két oldalán pedig egy-egy mókus ücsörög, dióval a mancsában. 

Talán meglepő lehet egy sárkány vagy más mitikus lény hanukai jelenléte, de vajon mit keres ez a két kedves kis bundás állatka az ünnepi gyertyatartón? Nos, Cicssy Grossman kurátor szerint itt egy metaforával van  dolgunk. A mókusok diója ugyanis a Tórát jelentheti, pontosabban annak rétegeit. Mert míg, ahogy a dióban rejlő finomságért is meg kell dolgoznunk, át kell törnünk egy kemény rétegen, úgy a  Tórában rejlő szép tanításokért is erőfeszítéseket kell tennünk, hogy felismerjük, megértsük és élvezhessük azokat.

Használatát tekintve az ajtófélfára vagy falra akasztható hanukia a hagyományos megoldást követve olajjal alkalmazható. A sámesz, vagyis a szolgagyertya pedig a lámpás bal oldalán egy nagyobb olajtartó formájában van jelen, s miután nem mozgatható, hanem a nyolc micva-lángocska olajtartójához hasonlóan a díszes hátlaphoz van rögzítve, minden bizonnyal azt a rabbinikus tiltást segít megoldani, mely a micva-lángok fényének használatát zárja ki.

Forrás:

Berman, Nancy M. – Reikes Fox, Vicki, The Art of Hanukkah. New York: Universe, 2016. 24–25. o.

Kép innen: http://stage.emanuelnyc.org/simple.php/museum_collection8

Megszakítás