Megyeri Jonatán: Miért olyan fontos a zsidóknak a pénz? – Gimnazisták kérdeztek a zsidóságról
Megyeri Jonatán rabbi egy gimnáziumi előadáson interaktív beszélgetést tartott a zsidóság alapvető kérdéseiről. Szó esett a vallás, a nemzet és a nép hármas egységéről, valamint a zsidóság történelmi gyökereiről és hitelveiről. Emellett a pénz és a siker kérdését is érintették. Az előadás lehetőséget adott a diákoknak, hogy feltegyék mindazokat a kérdéseket, amelyek régóta foglalkoztatták őket a zsidósággal kapcsolatban.
A zsidóság: nép, nemzet vagy vallás?
Megyeri Jonatán az előadás elején a zsidóság alapvető meghatározásáról beszélt:
„A zsidóság egyszerre nép, nemzet és vallás. Egy olyan közösség, amely Ábrahámtól származik, és amelyet a vallás, a törvények és a történelmi hagyományok tartanak össze. A vallás az a vezérfonal, amely ezt a népet és nemzetet egységben tartja.”
Kifejtette, hogy a zsidóság története Ábrahámmal kezdődik, akitől az egész nép származik. Az egyiptomi kivonulás során 70 emberből egy több milliós néppé fejlődött a zsidóság, amely Mózes vezetésével a Sínai-hegyen kapta meg a törvényt. „Ez a történelmi és vallási élmény az, ami a zsidó népet egységben tartja már több mint 3300 éve.”
A zsidó törvények és az emberi élet
A rabbi hangsúlyozta, hogy a zsidó vallás egyik legfontosabb alapelve az emberi élet védelme.
„A zsidó törvények szerint semmi sem fontosabb az emberi életnél. Még a szombat törvényeit is fel lehet függeszteni életmentés esetén. Egy rabbi számára az élet szentsége mindennél előrébb való.”
A diákok egyik kérdése az abortuszról szólt. Megyeri Jonatán kifejtette, hogy a zsidóság ebben a kérdésben egy középutas álláspontot képvisel:
„A zsidó vallás nem tiltja kategorikusan az abortuszt, mint a katolikus egyház, de nem is engedélyezi olyan széles körben, mint egyes modern jogrendszerek. Ha az anya élete veszélyben van, akkor az abortusz nemcsak hogy megengedett, hanem kötelező is. Más esetekben azonban minden egyes esetet külön kell vizsgálni.”
Miért olyan fontos a pénz a zsidóknak?
A diákok egyik provokatív kérdése az volt, hogy miért tartják a zsidókat anyagiasnak. Erre Megyeri Jonatán így válaszolt:
„A zsidóságban nem az aszketizmus vagy a szegénység az erény, hanem az, hogy hogyan használod fel a vagyont. A pénz egy eszköz, amelyet jótettekre lehet használni. A Talmud azt mondja: ‘Egy szegény ember annyit ér, mint egy halott’, mert a szegény ember nem tud döntéseket hozni, nem tud függetlenül cselekedni. De a pénz önmagában nem cél, hanem lehetőség, amelyet felelősséggel kell használni.”
A rabbi kifejtette, hogy a zsidó tanítások szerint a gazdagság nem önmagában érték, hanem egy lehetőség arra, hogy az ember adakozzon, támogassa a közösségét és segítsen másokon. „A kérdés tehát nem az, hogy van-e pénzed, hanem az, hogy mit csinálsz vele.”
Az antiszemita sztereotípiák és a valóság
Egy másik kérdés arra vonatkozott, hogy miért vannak sztereotípiák a zsidók gazdagságáról és hatalmáról. A rabbi ezt így magyarázta:
„A világon 14 millió zsidó él, ami nagyjából annyi, mint Magyarország teljes lakossága. Ennek ellenére a zsidókról sokkal többet beszélnek, mint bármely más népről. Miért? Mert a zsidók történelmileg mindig olyan helyzetbe kerültek, hogy alkalmazkodniuk kellett a körülményekhez. A túlélési kényszer miatt sokan tanultak, innovatívak lettek, és kiemelkedő eredményeket értek el a tudomány, az üzlet és a művészetek terén. Ez azonban nem jelenti azt, hogy minden zsidó gazdag vagy befolyásos lenne.”
Ki számít zsidónak és mi a betérés folyamata?
A diákokat érdekelte az is, hogy ki számít zsidónak és hogyan lehet valaki azzá válni. Megyeri Jonatán elmagyarázta:
„Zsidónak az számít, akinek az édesanyja zsidó, vagy aki a zsidó törvények szerint betért a vallásba. A betérés egy hosszú folyamat, amely általában 1-3 évig tart, és alapos tanulást, valamint a törvények teljes elfogadását követeli meg. Ez nem egy egyszerű döntés, hanem egy életforma felvétele.”
A rabbi hozzátette, hogy a zsidóság nem térítő vallás, mert „nem gondoljuk, hogy csak a zsidók üdvözülhetnek. A nem zsidóknak is van feladatuk a világban, mégpedig az úgynevezett hét noahita parancsolat betartása, amely az egyistenhitet, az igazságos társadalmi rendet és az erkölcsi törvényeket foglalja magában.”
A zsidóság és Izrael
Egy diák azt kérdezte, hogy miért nem költözik minden zsidó Izraelbe. Erre a rabbi így válaszolt:
„A zsidóság számára Izrael a szent föld, és a vallási törvények szerint minden zsidónak ott kellene élnie. De a történelem során a diaszpórában is kialakultak közösségek, és sok zsidó számára fontos a saját országában végzett munka, például az oktatás és a közösségi vezetés. Az izraeli helyzet is bonyolult: a zsidó államot folyamatosan fenyegetések érik, ezért sokan úgy gondolják, hogy külföldön is tehetnek érte, például azzal, hogy védik és támogatják.”
Az előadás végén a rabbi megköszönte a diákok érdeklődését és nyitottságát:
„Bármilyen kérdés felmerül bennetek a jövőben a zsidósággal kapcsolatban, ne féljetek megkérdezni. Nincs tabu, csak tanulás és megértés.”
Az esemény tanulságos és inspiráló volt, amely segített a résztvevőknek jobban megérteni a zsidóság vallási és kulturális értékeit.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook-oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
