Megyeri Jonatán rabbi legutóbbi tanításában tu bisvát, vagyis a fák újéve kapcsán osztotta meg gondolatait a miskolci közösséggel. Az előadás során beszélt az ünnep történelmi, vallási és spirituális jelentőségéről, valamint arról, mit tanulhatunk a fáktól saját életünkre nézve.
Megyeri Jonatán: A fák újéve és a négy zsidó újév
A rabbi először arról beszélt, hogy a zsidó hagyomány szerint nem csupán egy újév létezik, hanem négy:
- Ros hásáná (Tisré 1.) – A világ és az ember teremtésének évfordulója.
- Tu BiSvát (Svát 15.) – A fák újéve, amely a gyümölcstermés és az adózás fordulópontja volt az ókori Izraelben.
- Niszán hónap 1. – A királyok uralkodásának kezdőpontja.
- Elul hónap 1. – A háziállatok tizedének újéve.
A rabbi kiemelte, hogy tu bisvát eredetileg mezőgazdasági jelentőségű nap volt, hiszen a gyümölcsfák terméséből tizedet kellett adni, és ez volt az a dátum, amelytől kezdve az új év gyümölcseit számolták. Azonban idővel a nap spirituális üzenete is hangsúlyossá vált, és a zsidó közösségek világszerte megünneplik gyümölcsök fogyasztásával és a természet iránti hálával.
„Tu BiSvát nem pusztán egy mezőgazdasági ünnep, hanem egy lehetőség arra, hogy megálljunk, és elgondolkodjunk az életünkről, a hagyományainkról és a gyökereinkről.”
Miért éppen tu bisvát?
A Talmud szerint Tu BiSvát azért vált a fák újévévé, mert ekkor kezd virágozni Izraelben a mandulafa, amely az egyik legkorábban virágzó gyümölcsfa. Ez az időszak egyben az esős évszak végét is jelzi, amikor a szentföldi mezőgazdaság új életre kel.
„A természet megújulása számunkra is egy jel: időnként nekünk is újra kell gondolnunk az életünket, és friss energiával folytatni utunkat.”
A szentföld hét terménye és az áldások rendje
A Tóra hét olyan terményt sorol fel, amelyek Izrael földjének áldásait jelképezik:
- Búza
- Árpa
- Szőlő
- Füge
- Gránátalma
- Olajbogyó
- Datolya
Ezek közül a gabonák és az öt gyümölcs kiemelt szerepet játszanak Tu BiSvátkor, hiszen a hagyomány szerint ezekből kell enni az ünnepen, és ha többféle gyümölcs van előttünk, az áldásmondás során a Tórában szereplő sorrendet kell követni.
„A szőlő például előnyt élvez a gránátalmával szemben, mert közelebb szerepel az ‘ország’ szóhoz a Tórában, ami azt jelzi, hogy kiemeltebb jelentőségű.”
A rabbi kiemelte, hogy ha valaki egy adott szezonban először eszik egy gyümölcsöt, külön áldást kell mondania rá (Sehechejánu áldás), amely a hálát fejezi ki azért, hogy megélhettük ezt a pillanatot.
Mit tanulhatunk a fáktól?
1. Az erős gyökerek fontossága
A Tóra azt mondja: „Az ember olyan, mint a mező fája.” Ez a mondat arra utal, hogy az ember életében is fontosak az erős gyökerek, amelyek megtartják a nehéz időkben.
„Egy fa, amelynek erős gyökerei vannak, ellenáll a legerősebb viharoknak is. Ugyanez igaz az emberre: ha mélyen gyökerezik a hitben, a hagyományokban és a közösségben, akkor az élet nehézségei nem fogják eltántorítani.”
A rabbi kiemelte, hogy a zsidó közösség, a vallási hagyományok és a tanulás jelentik azt a gyökérzetet, amely minden körülmények között megtartja az embert.
2. A fák tanítanak minket a türelemre és az alázatra
Egy jelenlévő hozzászólásként megjegyezte:
„A fa mindig stabil marad, bármi is történik körülötte – vihar, napsütés vagy eső. Ugyanígy nekünk is meg kell tanulnunk kitartani és alázatosnak maradni az élet kihívásai között.”
A rabbi erre reflektálva elmondta, hogy az életben is érdemes ezt a stabilitást kialakítani, hogy ne sodorjon el minket minden változás és nehézség.
3. A jövőbe való befektetés
A rabbi egy híres talmudi történetet osztott meg egy rabbi és egy szentjánoskenyérfa kapcsolatáról. A szentjánoskenyérfa csak 50-60 év után hoz termést, ezért aki elülteti, nem magának ülteti, hanem a következő generációk számára.
„A zsidó gondolkodás egyik alapja, hogy nemcsak a jelenért élünk, hanem a jövőbe is fektetünk. Olyan hagyományokat, értékeket és közösségeket építünk, amelyeket a következő generációk is élvezhetnek.”
A rabbi megjegyezte, hogy a közösségépítés is olyan, mint egy fa ültetése: idő és elkötelezettség kell hozzá, de ha megfelelő gondoskodást kap, akkor erős és gyümölcsöző lesz.
4. Az ember értékét az utódai határozzák meg
Egy talmudi történet szerint egy rabbi, miután megpihent egy fa árnyékában, így szólt:
„Te fa, mindened megvan: árnyékot adsz, gyümölcsöt termesz, forrás fakad melletted. Mivel tudnálak megáldani? Egyetlen dolog maradt: hogy az utódod is olyan legyen, mint te.”
Ez a történet arra tanít minket, hogy az ember igazi sikere az, ha olyan örökséget hagy maga után, amely generációkon át fennmarad. A rabbi kiemelte, hogy szülőként és közösségként az a legnagyobb siker, ha a következő generációk is büszkén viszik tovább a hagyományokat és értékeket.
Összegzés
- Tu BiSvát nem csupán mezőgazdasági ünnep, hanem a zsidó hagyományok és a közösség ünnepe is.
- A fákhoz hasonlóan az embernek is erős gyökerekre van szüksége a stabilitáshoz.
- A fa a türelem és az alázat szimbóluma – a kihívások ellenére is kitartónak kell maradnunk.
- A jövőbe való befektetés a legfontosabb: nemcsak magunkért élünk, hanem a következő generációkért is.
- Az ember legnagyobb büszkesége az, ha utódai is méltón képviselik az általa átadott értékeket.
„Tu BiSvát tehát egy lehetőség, hogy megerősítsük gyökereinket, és tudatosan építsük a jövőt.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook-oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
