Az élet értéke és határai: Mit mond a zsidó jog az eutanáziáról?
Megyeri Jonatán válaszol az élet nagy kérdéseire – hit, technológia, halál és intimitás a Tóra fényében
Az élet nem a miénk – a legfőbb érték a zsidó vallás szerint
Megyeri Jonatán rabbi legutóbbi előadásában egy igen súlyos és komplex kérdésről beszélt: „Mi a zsidóság álláspontja az eutanáziáról?” A kérdés kapcsán hangsúlyozta: „Az élet a legfőbb érték, ami csak van. És az, hogy az életünk mennyire értékes, ennek nem mi vagyunk a meghatározói.” A rabbi szerint nem láthatjuk előre, hogy akár egyetlen percnyi élet milyen hatást gyakorolhat másokra – ezért az életet nem lehet önkényesen befejezni.
A halál kérdésében, legyen szó akár eutanáziáról, akár öngyilkosságról, a zsidóság világos álláspontot képvisel: „Sem az öngyilkosság nem megengedett, sem az eutanázia nem megengedett, mert az élet kezdetét sem mi döntjük el, és az élet végét sem mi határozzuk meg, hanem a teremtő Isten.”
Egy perc élet is számít – történet a paradigmaváltásról
A rabbi egy különösen megrendítő történettel illusztrálta, mennyire nem rajtunk múlik egy élet értéke. Egy ortodox rabbi családjáról mesélt, akinek egyik gyermeke súlyos fogyatékkal él, teljes ellátásra szorul. Amikor megkérdezték, mekkora önfeláldozás ez a család részéről, az apa így felelt: „Ő az igazi önfeláldozó. Ő föláldozta az ő egész életét, hogy mi jobb emberek lehessünk általa.”
Megyeri Jonatán szerint ez a hozzáállás tökéletesen tükrözi a zsidó gondolkodásmódot az életről: nem tudhatjuk, milyen isteni célja lehet valakinek a létezésével, még ha kívülről nézve szenvedésnek tűnik is az élete.
Egyedi esetek – de rabbinikus útmutatás mindig kell
Természetesen, ahogy a rabbi fogalmazott, „nincs két egyforma helyzet, nincs két egyforma szituáció.” Ezért minden eutanáziával kapcsolatos kérdésben ortodox rabbi véleményét kell kikérni, aki ismeri az adott család szituációját és a halachikus vonatkozásokat is.
A szervátültetés kapcsán például vannak olyan esetek, amikor halál után rövid időn belül szükség van a beavatkozásra, hogy egy másik életet megmentsenek. Ezekben a kérdésekben is a halacha alapos ismerete és rabbinikus döntés szükséges.
A technológia áldás – de nem mindenható
Megyeri Jonatán kiemelte, hogy a mai orvostudomány „elképesztő, fantasztikus módon tudja meghosszabbítani az ember életét”, ugyanakkor „különböző társadalmi kihívásokat is hordoz magában”, mint például a nyugdíjrendszerek fenntarthatósága vagy az öregedő társadalom problémái.
Ennek ellenére a rabbi szerint „becsüljük meg magunkat, hogy milyen szerencsések vagyunk, hogy ilyen jó korszakban élünk.” A zsidó szemléletben a technológia eszköz lehet az élet meghosszabbítására, de az élet értékelésének végső mércéje nem ez, hanem a teremtő akarat.
Mit mond a zsidóság az intimitásról?
Az előadás második részében a rabbi szintén tabunak számító kérdésekről beszélt – a zsidó vallás szexualitással kapcsolatos álláspontjáról. Egy nézői kérdésre válaszolva így fogalmazott: „A zsidóságban az a csodálatos, hogy semmi nem tilos, minden megengedett – csak zsidósan kell csinálni.” Azaz például az intimitás a házastársak között nemcsak megengedett, de micva, ugyanakkor csak a megfelelő időben, a rituális tisztasági előírások betartásával.
A konkrétan orális szexről szóló kérdésre is világosan válaszolt: „A hálószobában minden megengedett, amennyiben férj és feleség között történik, és a rituális tisztaság időszakában.” Kiemelte, hogy férfiak esetében csak akkor megengedett az önkielégítés, ha az új élet létrehozásának céljából történik, például mesterséges megtermékenyítéskor, és ilyen esetekben is mindig rabbinikus engedély szükséges.
Mitől lesz értékes az élet?
A rabbi szerint a kulcs nem az, hogy mit kapunk az élettől, hanem az, hogy mit tudunk adni: „A cél az, hogy adni, kifelé adni, és nem pedig kapni.” Az élet értéke tehát nem mérhető az alapján, hogy mennyit tudunk belőle „élvezni”, hanem hogy milyen hatással vagyunk másokra, hogy mennyivel teszünk jobbá másokat, a világot, önmagunkat.
Tanulság
A zsidó jog és világlátás alapja, hogy az élet minden formája – legyen az bármilyen rövid, szenvedéssel teli vagy kívülről értelmetlennek tűnő – hordozhat szentséget és célt. „Egy perc élet is élet, mert lehet, hogy annak is lehet célja. Ha más nem, például az, hogy jobb emberek legyenek általa azok, akik körbeveszik.”
Ez a gondolat – egyszerre mélyen spirituális és gyakorlatias – az, ami a zsidóságot az élet kérdéseiben mindig az alázat és felelősség útjára vezeti.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
